Fradi-híradó (1975)
1975. április
KIHELYEZETT SZAKOSZTÁLY A VÁROS PEREMÉN Ahol a pasztellszínű, tíz lakószintes hózklgyó véget ér, ahol vígan nyargalászik a Hármashatár-hegyről lezúduló téli szél, ahol ez út egyik oldala az új „csodákat” alapozó gépek zajától hangos, ott áll a ház. Széles talapzatú, konok, kemény épület. A Czabán Samu általános iskola. Nemzedékek élesítették benne elméjüket, a környékbeliek joggal ragaszkodnak hozzá. Jobb helyet aligha lehetett volna választani ahhoz a merész kísérlethez, amelyet az FTC egykor híres ökölvívósportjának a feltámasztása érdekében kezdtek az egyesület vezetői. A gondolat már régen érlelődött. Tulajdonképpen sohasem akarták megszüntetni az egyesületben ezt a szép múltú sportágat, csakhát a körülmények ... Az idillt teremhiány. Az volt az oka mindennek. De néhány évvel ezelőtt az FTC ökölvívó öregfiúk egyik találkozóján Harót János ügyv. elnök már megfogalmazta: — Szeretnénk, ha újjáéledne az egyesületben a sportág, s ennek érdekében mindent meg is teszünk. A tapsvihar hamar elült, de a vezetés nem feledkezett meg az ígéretről. Bekerült a távlati, majd a közeli tervekbe is a zöld-fehér ökölvívás megalapozása, de megfelelő terem híján ismét ezernyi akadály támadt. Ez a tény sokakat vissza is rettentett, a megoldás mégis megszületett. Ennek egyik bizonyítéka a Czabán Samu iskola tornatermében hetente ötször megtartott edzés. Óbuda segített — A szükség törvényt bont — idézi a régi szólást Koch István, a január elseje óta működő ökölvívó szakosztály vezetőedzője. — Valahogy el kellett kezdeni, az Óbuda TSZ SK halódó szakosztálya így került szóba. Az egyesület vezetői nem kívánják tovább fejleszteni ezt az ágazatot, s miután valamikor éppen az FTC segített az Óbudának, most visszakaptuk a segítséget. Ebben a teremben azelőtt a tsz-versenyzők készültek, most már mi béreljük a termet és gondoskodunk a többi feltétel biztosításáról is. — Ilyen messze a klub vonzási körzetétől? — Itt tulajdonképpen csak kihelyezett tagozat fog működni, amely a környék ökölvívás iránt érdeklődő fiataljainak a bevonására, a tehetségesek felismerésére és foglalkoztatására szolgál. Az alapbázis Ferencvárosban lesz. — Terem nélkül? — Teremben! Sőt, nem is akármilyenben. A Kinizsi-Húsos Vágóhíd utcai létesítménye mellett van egy hatalmas, két helyiségből álló épület. Most raktárnak használják, de március végén már a szükséges átalakításokat elvégezteti az egyesület. , Sebtiben vázlatrajzok kerülnek elő. Első pillantásra észrevehető, hogy az egymásba nyíló termek egyikét sok szeres, korszerű edzőteremmé alakítják majd ki, a másikban pedig kondicionáló helyiséget, öltözőket, zuhanyozókat stb. hoznak létre. — Mikorra várható a felavatás? — Előreláthatólag már ezen a nyáron. Addig, persze, nem szünetel — nem szünetelhet a szakosztály. Az Óbudára kihelyezett tagozat működik. Fiatalok előre — Hétfőtől péntekig minden délután öttől hétig edzést tartunk — mondja Wallendums József, a tagozat edzője —, sőt, szombatonként még a Népligetben is találkozunk erőn- létjavítás céljából. — Sok gyereket vonnak be? — Sokat szeretnénk. Egyelőre az Óbudából átkerült s a január eleje óta itt jelentkezett kezdők adják a magot. Tizenöt-húsz tagunk van. — Lehetne több is — vág közbe Koch István —, de nem valamiféle megalkuvásból választottuk ezt a megoldást. Az Óbuda felnőtt korú versenyzőinek a nagy többsége kiöregedett. Néhányon szívesen folytatnák a Fradi színeiben, de nem lenne értelme, hisz 26—28 éves korukig nem értek el eredményeket, ezután méginkább nem érhetnek el. Néhányon nem akartak hozzánk kerülni — nem is erőltettük. Más egyesületbe igazoltak át. Akik viszont maradtak, értékes, tehetséges fiatalok. Az öltözőbe, ahol beszélgetünk, egymás után érkeznek a fiatalok. Valóban azok. Varga Laci 13 éves. Kezdő. Három edzésen vesz részt, minden vágya, hogy jó ökölvívó legyen. Lőrinc Jóska 17 éves, a serdülő OB-n már két évvel ezelőtt érmes volt. — Szívesen folytatja zöld-fehér színekben? — Az FTC nagy név, nagy egyesület. Megtisztelő, hogy befogadnak. Szeretnék ifjúsági bajnok és válogatott is lenni. A Fradi mez vonzása Nagy Sándor ugyanennyi éves, valamikor az MTK-ban fél évig öklözött, nem vonzotta. Most? — Budapesttől negyven kilométerre, Sándorszálláson lakom. Kőbányán dolgozom, onnan járok ide, az edzésekre. Nem lebecsülendő lelkesedés. S bármelyik gyerekkel beszélünk, kissé meglepve tapasztaljuk, hogy bármit vállalnának, csakhogy jó ökölvívók legyenek. Hálásak azért, hogy az FTC-hez tartozhatnak. Nemcsak környékbeliek, hanem szinte a város legkülönbözőbb kerületeiben élők, dolgozók, vagy tanulók, a Fradi mégis vonzza őket. Talán éppen ez mutatja, hogy mennyire helyes volt ragaszkodni a szakosztály feltámasztásához, s ha a jelen kissé még gondokkal is fel- hőzött, a jövő napfényesnek ígérkezik. Miután az elnökség a szükséges anyagi és szakmai feltételeket már megteremtette, a Vágóhíd utcai terem elkészülése, a központi edzések megkezdése hatalmas tömegvonzást, majd — idővel — szorítósikereket is ígér. Addig pedig ez a kihelyezett tagozat — egyelőre kihelyezett szakosztály — egyre erősebb lüktetése bizonyítja: most is vonzó az ökölvívás, ha jó kezekbe kerül. Z. VINCZE GYÖRGY 12
