Fradi-híradó (1974)

1974. május

CSÚCSJAVlTÁSOKKAL A 2 FTC SI kajak-kenu szakosztálya tagfel­vételt hirdet 1958— 62-es születésű leányok és fiúk részére. Jelentkezés az edzőknél: Budapest XIII., Latorca utca 2. Labdarúgó toborzót tart az FTC május 15-től június 30-ig a Zombori úti pályán, 1961, 62, 63, 64 és 65-ben született fiúk ré­szére. Jelentkezés Rózsa Lajos edzőnél minden nap 15— 17 óráig, délelőtt kedden és csütörtökön 8 és 10.40 óra között. Halálozás 79 éves korában elhunyt Pauer János, az FTC egy­kori gyúrója. Sokan csak „Popey” néven ismerték. Több évtizedet töltött el az FTC-ben, és még a leg­utolsó időkig is dolgozott. Kiválóan értett a gyúrás mesterségéhez, ezért ke­resték meg oly gyakran külföldi sportolók is. Mezőberényből kaptuk az értesítést, hogy Méray József, egyesületünk régi lelkes pártoló tagja el­hunyt. Ha a Ferencváros pályaversenyzői­nek ide tervei valóra válnak — és erre valós körülmények között min­den reményük meg is lehet —, ak­kor némi munkát adnak majd a ke­rékpáros szövetség néhány dolgozó­jának. Mármint azoknak, akiknek feladata a csúcslista vezetése. A fra- disták ugyanis azt tervezik, hogy két olimpiai számban — az 1000 m-es állórajtos időfutamban és a 4000 m- es üldöző csapatversenyben ideje már az élre rukkolni és átvenni tő­lük az országos csúcsot. Kétségtelen tény, valóban ideje lenne már, hi­szen Söre János ezelőtt tizenhat év­vel 1 :10,1-et száguldott 1000 méte­ren és ezzel még mindig vezeti az állórajtosok csúcslistáját. Időközben csupán Lendvai Tibornak sikerült ezt az eredményt megismételnie, de már annak is idestova tíz esztendeje. És pontosan tíz éve annak, hogy Buka­restben négy magyar legény — Lend­vai, Mezei, Bicskei, Lang — nyereg­be szállt és pontosan 4 :40.0 múlva, 4000 méter megtétele után új ma­gyar csúcstartóként ünnepeltethették magukat. Ennyit a múltról, azokról az eredményekről, amelyeket felül akarnak múlni idén a Millenáris be­tonteknőjének legjobbjai. No és köz­ben, csak úgy mellékesen a nem olimpiai számok közül az 5, a 10, a 20 km-es, valamint az egyórás pá­lyacsúcsot is át szeretnék adni a múltnak, hiszen ezek is eléggé sza­kállasak már. Ugrásszerű javulás Az elmúlt esztendőben, az egy­helyben topogás, vagy legjobb eset­ben lassú, nagyon lassú fejlődés után ugrásszerűen javultak a pályaered­mények. És ráadásul nem is egy- egy kifutott jó időről van szó, hanem sorozatban elért rekordközeli ered­ményről. Ezer méteren Szűr István a rang­listavezető 1 :10,4-del, de amikor ko­molyabb ellenfelei voltak és egy ki­csit rá kellett hajtania az I:ll-es átlagot bármikor elérte. A pályává- lógatott fradisták közül Hóbor 1 :13,1-del a negyedik, Sarkadi 1 :14,3-del a nyolcadik volt a rang­sorban. Ez a két versenyző azonban nem is igen készült erre a számra, alig-alig indulták ezer méteren. — Ifista koromban olyan időket értem el ebben a számban — érté­kelte teljesítményét Szűr István —, hogy minden reményem megvolt a mielőbbi csúcsjavításra. Aztán a kö­vetkező években valahogy nem ment, valamit nem jól csináltam. De akkor senki sem tudta megmon­dani hogyan kellene. Az olimpiai ál­mok füstbe mentek és akkor any- nyira elkeseredtem, hogy abba akar­tam hagyni. Szerencsére feloszlatták a válogatott keretet és ismét az egyesületben készülhettem a baj­nokságra. Akkor jó néhány éjszakát átbeszélgettünk egyesületi edzőmmel Schillerwein Istvánnal, aki a kül­földi szakirodalmat felhasználva egyéni tervet dolgozott ki számomra és visszaadta a hitemet. Nem sok idő volt már hátra a bajnokságig, mégis az új módszerek alkalmazá­sával 1 :11,2-t hajtva nyertem meg az ezer métert. Tavaly folytattuk ezt a felkészülési módszert és meg is lett az eredménye. Majdnem sikerült a csúcsjavítás. A majdnem miatt akkor olyan dühös voltam, hogy majd szétrobbantam, pedig két éve már lemondtam arról, hogy jó ke­rékpáros lehetek. Most már biztos vagyok benne, hogy sikerül a csúcs­javítás. Kell is, hiszen ki szeretnék jutni a világbajnokságra és kétség­telen tény, hogy ott csak a rekord­nál jobb idővel lehet tisztességesen szerepelni. Az igazi vezéregyéniség A csapatversenyben tavaly há­rom különböző összetételű zöld-fehér gárda szerepelt az első hat között. A legjobb összeállításban — Hóbor, Bodnár, Bürger, Szűr — 4 : 41,5-ös eredménnyel értek célba a bajnok­ságon és ezzel listavezetők lettek. És ez a négyes egyszerűen nem is tu­dott 4 :50-nél rosszabb időt hajtani. A csúcsostromló csapatnak most is ez a négy fiú a magja, de hozzájuk csatlakozik a KSI-ből átigazolt Sar­kadi is. Ezzel megindul egy egész­séges versengés a csapatba kerülé­sért. Ha röviden, egyenként kellene jellemezni az öt csapatembert, ak­kor azt mondhatnánk el róluk, hogy a legidősebb tagjuk Hóbor Lajos — legjobb 4000 méteres egyéni kerék­párosunk — igazi vezéregyéniség, ideális csápatember. aki sohasem adja fel a versenyt és a többiekért jobban tud biciklizni, mint az egyé­niben saját magáért. Csapattársai szeretik, jó vele egy csapatban haj­tani. Bodnár Józsi egyéni időfutam eredményeit tekintve az utolsó lenne közöttük, de a jó csapatot sohasem az egyéni virtuózokból összeállított négyes jellemzi, mindig kell egy meg­bízható, szívós ember, akinek átlagos teljesítményére mindig lehet számí­tani, aki még sohasem hagyta cser­ben a társait. Bürger Ferencet ifista kora óta nagy ígéretnek tartják és ezidáig igazolta is a bizalmat. A húszéves, vékony, szikár fiú, ha fej­lődéseben nem lesz törés, akkor már idén nagyszerű dolgokat csinálhat. Gyors is, állóképes is, egyenletes tempója miatt a csapatban szinte nélkülözhetetlen. Szűr István a leg­38

Next

/
Oldalképek
Tartalom