Fradi-híradó (1974)

1974. december

MEGJELENT AZ ÚJ FRADI-KŐNYV! NAGY BÉLA: FRADI FUTBALLKRÓNiKA 1899—1973. Magyar nyelven, de talán más nyelven sem jelent meg ilyen, a ma­ga nemében szinte egye­dülállóan teljes és pon­tos krónika egy labda­rúgócsapatról. A legnépszerűbb ma­gyar sportegyesület, a Ferencváros labdarúgói­nak minden jelentős mérkőzését — bajnoki, kupa és nemzetközit — megtalálja az olvasó idő­rendi sorrendben e kö­tetben, valamint a csa­pat összeállítását és a góllövőket is. Az FTC több évtize­des múltját, tekintve, úgy gondolhatnák, hogy csak a 75 év mérkőzé­seinek összeállításait, felsorolását tartalmazza ez a kötet. A szerző azonban — ezt elkerü­lendő — a legemlékeze­tesebb mérkőzések ese­ményeinek felfelevení- tésével, glosszák, törté­netek közbeiktatásával, túralevelek ismertetésé­vel olvasmányos futball- krónikát írt az FTC labdarúgóinak 75 évé­ről. Nagy Béla az FTC mun­katársa. Szenvedélye a labdarúgás, és rajongója a Fradinak. Tízért külön érdeme, hogy amikor hosszú évek sporttörté­neti kutatásának, adat­gyűjtésének eredményét közreadja, tárgyilagos krónikásként mutatko­zik be. Aki nemcsak di­cséri, hanem bírálja is az FTC-labdarúgók múltjának egy-egy ál­lomását. Ügy véljük, a nagy gonddal, szerkezetileg jó megoldással készült „Fradi futballkrónikát” érdeklődéssel olvassák majd a maguk múltját is szívesen felidéző idő­sebb, és napjaink sport- történetét élő fiatal szur­kolók is. A könyv kizárólag az FTC klubházában kerül árusításra. A (»25 oldalas kötet ára 72 forint. HALÁLOZÁS Sok szenvedés, hosszan (ártó betegség után távozóit el örökre MOLNÁR BÉLA, a labda­rúgók Béla bácsija, aki több mint két évtizeden át képviselte a Ferencvárost az MLSZ-ben. Molnár Béla a felszabadulás után tapasztalt sportvezetőként kapcsolódott be a Ferencváros életébe, tagja volt annak a négyes bizottságnak is, amely elindította a munkát az i llői úton. Később a labdarúgó-szakosztályban vállalt sze­repet: amikor szükség volt, lelkesen, odaadással képviselte a szakosztály érdekeit. Még súlyos betegen is bejárt a szövetségbe, ahol tudott, se­gített. Hmlékét megőrizzük. Huszonöt esztendős korában, élete virágában lett autószerencsétlenség áldozata SOI MU'KI, GYÖRGY', a kézilabdacsapat tagja, egyik erős­sége. Mindenki előtt ismert volt hallatlan küz- denitudása, játékszeretete, erős akarata. Rövid élete során is sokat áldozott a Fradiért, a kézi­labdáért. Schiniekl Gyurit mindenki szerette, mert igaz barát, becsületes ember volt. Az öltözőben megüresedett egy hely, elárvult a 7-es szánni mez ... Sehmiekl Gyuri elment, de emléke itt maradt barátai, játékostársai között, akik soha nem felejtik el. Fájdalmas szívvel búcsúztunk GULYÁS GYU­LÁTÓL, az ismert rádióriportért öl, aki !»2 éves korában váratlanul hunyt el. Ha nem is tarto­zott szorosan az FTC-liez, mégis ide kötötte minden szál: a Ferencvárosban született, itt töltötte el ifjúságát. Ez végigkísérte egész pálya­futásán. Sokszor közvetítette a Fradi mérkőzé­seit és a Sportriporter jelentkezik c. könyvében mcgliatottan emlékezett a torinói diadalról, a YVK-győzeleinröl, amelynek utolsó akkordjai­ról „könnyes szemmel, elcsukló hangon'’ be­szélt .. . számú pártolótag-tagkönyv tulajdo­nosa. Kazánfűtő. Tizennégy nyug­díjas brigádvezetője. Másodállásban fruttiárus. Ha nem is pszichológus, de légköre van neki. Ott van a lelátó­kon; kézilabdán, jégkorongon, hóban, fagyban, rekkenő hőségben. Fehér- kabátos alakja Zalaegerszegtől Debre­cenig „zöld-fehér ügyben” mindig látható. „Kalap” régi bútor, harminc éve, 1944-ben jegyezte el magát a Fradi színekkel. Nehéz idők, háborús évek. A kenyérszagú Százados út földes szobájában oltották vérébe a Klub szeretetét. Mosónő édesanyja híg le­vese után, második fogás helyett vitte apja az akkori Fradi-pályára. Rudas Feri, Gyetvai és a többiek já­téka csillapították állandó éhségét. Aztán maga is sportolni kezdett. Mozgásigényét ökölvívószorílókban, kezén bokszkesztyűvel elégítette ki. A felszabadulás után a BSZKRT-ista Bene 111 és Sipőcz sokat tudna me­sélni sziklakemény bal csapottjairól. Még válogatott mérkőzésen is szorilóba lépett. Igaz, kicsit furcsa körülmények között. A tizenhét éves „Kalap” ünneplő klottgatyában tökmagot árult a Sportcsarnokban. Az elömérkőzés egyik fiatal résztvevője nem érkezett meg. Barátunk edzője — Rózsa Józsi bácsi — kiszólt: — Ha eladtad a tökmagot, verekednél egyet a Kellner- gyerekkel? így jött létre a tökmag- árus és a későbbi Európa-bajnoki aranyérmes, mezítlábas ökölvívómér­kőzése. A sport bizony akkor nem sokat hozott a konyhára. Mivel az ökölvívást viszont felettébb kedvelte, csomóra kö­tötte a kellemest a hasznossal. Jókora kosár tökmaggal érkezett mérkőzéseire. És áruját a könnyebb súlyúak mér­kőzései alatt bemelegítés helyeit árul- gatta. Majd képzelt redőnyéi lehúzva, kosarát sarokba vágva, ő is szorítóba lépett. Na, persze a nagy szerelem a foci maradt. Mozgó édességboltjával ár­nyékként követte a Fradit. Ott volt 1947-ben a perecesi mérkőzésen, ami­kor eltörött a kapufa. A mérkőzés természetesen félbeszakadt. Kalap sokoldalú, nemcsak árul, vezényel, Kalap sportol ma is. A Ma­gyar Rádió zalaegerszegi kocogóver­senyén Fradi-zászlót lengetve futotta végig az ötezer métert, bár nem mai gyerek, negyvenkét éves. Fia a Fradi legtehetségesebb ifi korongözói között kergeti a kis „ördöngős feketét”. JJttörö olimpiát is nyert korcsolyázás­ban. És emellett szorgalmasan tanul. A Gépipari szakközépiskola jeles növendéke. És bizony, akár hiszik, akár nem, Kalap, a hosszútávfutó szuperszur­koló fruttiárus, „pszichológus”, nagy­papa. Az egyéves Mónika gyönyörű kisbaba. Az őszi rangadón már nagy­papi nyakában ismerkedett a Kalapék- nál szinte kötelező elhivatott szerelem­mel. És gőgicsélt. Valahogy így. HAJJÁ FJADI - vagy lehet, ho\jy rosszul hallottam? SIMON LÁSZLÓ 24

Next

/
Oldalképek
Tartalom