Fradi-híradó (1972)
1972. január
profi labdarúgás bevezetését követelték. A vezetők 1916-ban a tiszta amatőrizmus mellett álltak ki, mert az akkori sporterkölccsel nem tartották összeegyeztethetőnek a díjazott labdarúgást. 1923-ban viszont már nyílt profizmus bevezetésének voltak úttörői. Ahhoz, hogy versenyben maradjon egyesületünk, kénytelen volt játékosainak anyagi juttatásokat adni, de — nem akarták titokban tartani. Ezzel őszintén feltárva a helyzetet, irányt mutattak. Nagy szó volt ez akkor, mert a Szövetség teljes szigorral sújtotta az ellenszolgáltatást elfogadó játékosokat. De maradjunk még az 1923—24-es bajnokságnál. A csapat szereplése ingadozó, fel-felcsillanó nagy teljesítmények mellett gyakori hullámvölgyek keletkeztek. 1923 azért is emlékezetes, mert ekkor készült el a „B”-lelátó. Az építkezés másfél milliárd koronába került. 1924—25-ben ismét a 2. hely jutott a bajnokságban. Ebben az idényben szenvedett csapatunk egy hallatlanul súlyos vereséget. 1924 október 19! MTK—FTC 11:2! Mi volt az ok? Nehéz erre mégcsak megközelítőleg is választ adni. Egy tény; jó nevekből álló csapatunk szétesően küzdött s az MTK ragyogóan játszó Orth-ja ellenállhatatlan játékot produkált. A szurkolóinkat érthetően bántotta a kiábrándító vereség. Hosszú szünet után 1925—26-ban ismét bajnok lett az FTC! Az utolsó amatőrbajnokságban az egyre nagyobb játékerőt képviselő csapat az MTK-t is legyőzve szerezte meg elsőségét. A 25 ÉVES JUBILEUM ÜNNEPLÉSE 1925. március. 24. A Vígadóban rendezett ünnepi vacsorán kezdődött a 25 éves jubileum ünneplése. Megjelentek a társegyesülétek vezetői és jókívánságaikat kifejezve ajándékokkal kedveskedve ünnepeltek együtt a fradistákkal. Március 25-én délelőtt a régi soroksáriúti pályán folytatódott az ünnepség. Ugyanazon a pályán, ahol az elődök 25 évvel ezelőtt kergették a labdát... A fellobogózott pálya bejáratánál az akkori klub elnöksége fogadta a vendégeket. A régi játékosok mindegyikének emlékvere- tet adtak át, majd kétszer 10 perces mérkőzés következett az FTC és az OTE hajdani csapatai között. A mérkőzést, mint 25 évvel ezelőtt, most is az óbudaiak nyerték l:0-ra. Ezt követően a soroksáriúti pályáról az ünneplő tömeg átvonult az Üllői útra. A pályán sportöltözetben az FTC valamennyi sportolója felvonult, majd az ünnepség következő mozzanataként megkoszorúzták a Springer szobrot. Utána a tornateremben díszközgyűlést tartottak. Azokat a régi sportolókat, többszörös magyar bajnokokat, akik az FTC-t fellendítették, az FTC örökös bajnoka megtisztelő címmel tüntették ki. A labdarúgó szakosztályból: Borbás Gáspár dr, Blum Zoltán, Manglltz Ferenc, Rumbold Gyula, Ungár Gyula, Welsz Ferenc, Bródy Sándor, Gorszky Tivadar, Pataky Miháy, Tóth-Potya István, Wein- ber János. Az úszó szakosztályból: Abo- nyi Árpád, Adám Sándor dr, Domonkos Pál, Fazekas Tibor, Nagy Barna, Wenk János, Adám Aladár dr, Abonyl László, Nádas Nándor, Llebner Ernő dr, Váczl Imre, Klauschek Ferenc. Az atlétikai szakosztályból: Drublna István, Horn Lajos, Palotai Ottó, Serí Egyed, Stolmár Károly, Kóczán Mór, Némethy Jenő, Toldi Sándor, Szabiár Péter. A birkózó szakosztályból: Badó Rajmund. A tenisz és jég-szakosztályból: Ordódy Béla. A kerékpár szakosztályból: Plrlty Jenő. Tiszteletben tag elmet kapták: Békés Arthur, Gráf József, Gabrovltz Emil, Horváth Ferenc, Mailinger Béla. Matyók Aladár. Schneider Béla dr, Hecht Ernő dr, Keöncs Boldizsár dr, Melly Béla dr, Malaky Mihály, Welsz István. PROFIZMUS - FERENCVÁROS FC v 1926 nyarán a labdarúgó élet hazai irányítói döntő lépésre szánták el magukat. Többéves vita után megtörtént a szétválasztás Magyar- országon. A profi labdarúgás létrehozásában jelentős részt vállalt magára az FTC, MTK, UTE hármas. A három vezető profi alakulat nevét Újpestre, Hungáriára és Ferencváros FC-re változtatta. A csapat játékosai augusztus 3-án írták alá a profiszerződést. ízelítőül néhány pont az egyik szerződésből: „Szerződés köttetett a Ferencváros FC és Schlosser Imre úr között 1926. augusztus 3-án, Szigeti Imre úr jelenlétében, aki a Ferencvárosi FC-t teljhatalommal képviseli és annak meghatalmazását felmutatta. 3. A játékos köteles mindent elkövetni, hogy magát a legjobb kondícióban tartsa és a leg hathatósabb szolgálatokat nyújthassa klubjának. A klub illetékes szerveinek erre vonatkozó utasításait, vonatkozzanak azok tréningre vagy életmódra, köteles a legszigorúbban betartani. 5. A játékos nem vállalhat állást a klub beleegyezése nélkül, és nem lakhat olyan helyen, melyet a klub erre alkalmatlannak tart. 8. Alulírott játékos a szabályok gondos áttanulmányozása után kötelezőleg kijelenti, hogy aláveti magát a szerződés pontjainak és feltételeinek, mellyel szemben szerződő klub kötelezőleg kijelenti, hogy nevezett Játékosának hetenként 6« pengőt fizet és pedig 1926. augusztus 15-től 1927. augusztus 15-lg. A szerződő szövetkezet kijelenti, hogy győztes mérkőzéseken való szereplés esetén 10 pengőt, döntetlen mérkőzéseken való részvétel alkalmával 24 pengőt fizet a szerződtetett játékosnak. Schlosser Imre tehát visszatért a Fradiba, régi sikereinek színhelyére, így az első profi-bajnokság rajtjánál őt is ott találjuk a küzdők sorában. Schlosser mellett szintén külföldről jött haza Bukovi Márton és Obitz Gábor is. Hazai szerzemény volt Rázsó Mór és Dán Vilmos, valamint ekkor került az egyesülethez Turay József is. Az első profibajnoki mérkőzésre augusztus 29-én került sor, az ellenfél a Budai 33 volt. A 6:2-es győzelemmel végződött mérkőzésen Stecovits lőtte az első profi-bajnoki gólt. Az 1926—27. évi bajnokságban egyenletes, jó teljesítménnyel a Ferencváros végzett az élen. A bajnokság befejezése után az elsőízben kiírásra kerülő KK küzdelmeire „Pünkösdi körmérkőzések” néven selejtezőt játszott az első négy helyezett. A bajnokság végére elfáradt csapat sikertelenül szerepelt s így az első KK-ban nem vehetett részt.- NAGY BÉLA Az FTC csapata az 1913—14-es évben. Sötét mezben a zöld-fehérek. Álló sor: balról: Payer, Schlosser, Welsz, Kiss B., Pataky, Tóth-Potya, Borbás, dr. Fehér nadrágban Langfelder Ferenc játékvezető. Lent: Rumbold, Ungár, Welnber, Blum 7
