Fradi-híradó (1972)

1972. augusztus

A JO FOLYTATÁS MM MARADHAT EL

Az idén 73 éve, hogy megalakult a Ferencvárosi Torna Club. S ez az év mind a magyar sportélet, mind a sportklub vonatkozásában rendkívül jelentős. Rövidesen megkezdődnek Münchenben a XX. Nyári Olimpiai Játékok, amelyek négyéves felkészülés betetőzését jelentik, az egyesület pedig erőteljes szervezeti erősödés közepette folytatja nagy vállalkozását, az új stadion építését, amely meghatározó szerepű az FTC életében. E mozgalmas időszakban megkerestük Marót Jánost, az egyesület ügyvezető elnökét:

— Milyennek látja az FTC jelenlegi helyzetét, s a magyar sportban betöltött szerepét?

MINT KIEMELT EGYESÜLET

— Köztudott dolog, hogy klubunk a 10 központilag kiemelt egyesület közé tartozik. A magyar sport- mozgalomban elfoglalt helye, szerepe, célja, feladata mindenekelőtt az, hogy segítse a hazai élsport fejlődését, eredményességét. Ebből következik, hogy mi úgy tekintjük a klubot, mint á magyar élsport egyik bázisát, amely ilyen szempontból megfelelő hagyományokkal bír. A múltban is ez volt a szerepe és a feladata, jelenleg is ez, s úgy gondolom, hogy a jövőben még inkább ez lesz. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy jelenleg 13 olyan szakosztályt működtetünk, amely a hazai élvonalban foglal helyet. Valamennyi NB I-es, s lényegében a sakk szakosztály kivételével, mindegyik jelentős eredményeket tud felmutatni.

— Valamiféle statisztikai mérleg készült erről?

— Igen. Szakosztályainkban 1595- en sportolnak. Ebből 327 a minősített versenyző, az alábbi megoszlásban: a felnőttek közül I. osztályú 64, II. osztályú 29, III. osztályú 19, az ifjúságiak közül 59 az arany-, 59 az ezüst- és 97 a bronzjelvényes versenyző. S itt említeném meg, hogy ezt a nagy létszámú sportológárdát 22 főfoglalkozású és 52 mellékfoglalkozású edző készíti fel — lehetőségeinket figyelembevéve — a magas szintű sportfeladatok megoldására.

— Az utánpótlás-neveléséről hogyan gondoskodnak?

— Jelenleg kb. 1200 fiatal sportolót foglalkoztatunk sportiskolánk keretén belül. Jelenleg kizárólag sportiskolái rendszerben oldjuk meg az utánpótlás-nevelést az olimpiai sportágakban.

AZ OLIMPIA ÉS A VÁLOGATOTTAK

— Hány sportiskolái szakosztályt működtetnek, s a szülök és a szakemberek közölt mennyire népszerű ez a forma?

— Kilenc, illetve a kerékpárossal együtt most már tíz ilyen szakoszBeszélgetés Harót Dános ügyvezető elnökkel

tályunk van. A sportiskola nálunk nemcsak elfogadott, hanem közkedvelt és mi esküszünk arra, hogy jelenleg ez a leghaladóbb és a legkorszerűbb forma, sőt egyszerre eszköz és módszer is a fiatalok megfelelő képzésére. Ezt igazolják eredményeink is, hisz a serdülő korosztályoktól kezdve a felnőtt válogatottakig, igazán eredményesek versenyzőink. Akár sportáganként ismertethetném, hogy hány világbajnoki, Európa-bajnoki és * hazai bajnoki helyezést értek el az FTC sportolói, de eredményeink közismertek.

— A válogatottakkal hogyan foglalkoznak?

— A klub alapvető célkitűzései közé tartozik egyrészt az olimpiai felkészülés támogatása, másrészt a nemzeti válogatottak erősítése. Azért említem ezt a két tényezőt együtt, mert a kettő szorosan összefügg. Lényegében a nemzeti válogatottak alkotják az olimpiai kereteket is, mintegy alapként szolgálnak az olimpiai válogatási lehetőségek bővítéséhez. A nemzeti válogatottak tekintetében a következő az alapelvünk: több FTC-sportoló és eredményesebb FTC-sportoló kerüljön a nemzeti válogatottakba. Ennek érdekében törekszünk arra, hogy a klubon belül — figyelembe véve a lehetőségeinket — válogatott szintű felkészülés folyjon, vagy legalábbis ezt a szintet közelítse meg a szakmai tevékenység. Az ehhez szükséges anyagi, személyi, tárgyi feltételeket igyekszünk biztosítani, aláhúzva: erőnkhöz, lehetőségeinkhez mérten.

— .Jelenleg hány FTC sportoló szerepel az ország legjobbjai között?

— Tizenkét sportágban 46 felnőtt válogatottat, 3 sportágban 5 utánpótlás válogatottat és 7 sportágban 27 ifjúsági válogatottat adunk, tehát összesen 78 versenyzőnk szerepel a legjobbak között. Csupán 2 olyan sportág van, amelyben jelenleg nincs válogatottunk ezek a női teke és a sakk.

— Szó esett az olimpiai felkészülés támogatásáról. Iíz miben jelentkezik?

— 1969-ben a sportklub elnöksége olimpiai felkészülési tervet dolgozott ki, amely tartalmazta a feladatokat egészen az olimpiáig. A terv lényege az volt, hogy megkülönböztetett módon kell foglalkozni az olimpiai sportágakkal és e sportágak legjobbjaival, ezért maximális lehetőséget kell teremteni ahhoz, hogy versenyzőink zavartalanul a legjobb szakemberek irányításával, optimális feltételek között készülhessenek. Felállítottuk a saját olimpiai keretünket, amelyben közel 60 versenyző kapott helyet. Ezekkel a versenyzőkkel szakvezetőink külön foglalkoztak, az elnökség is rendszeresen számonkérte a célkitűzések, tervek betartását és ellenőrizte a felkészülés folytatását. Ugyanekkor az elnökség azt is meghatározta, hogy a müncheni olimpiai előkészületek mellett mit tegyenek az 1976-os, montreáli olimpián számításba jöhető versenyzők tervszerű foglalkoztatására. 1976-os reménységeink részére már tavaly is és az idén különböző táborokat szerveztünk.

— A válogatott keretedzők és az FTC szakemberei közölt milyen az együttműködés?

— Az olimpiai keretedzők és az egyesületi edzők minden sportágban közösen készítették cl vagy legalább megbeszélték a versenyzők olimpiai felkészítésének tervét. Több sportágban a szakszövetségek igénybeveszik edzőinket , így például Gyarmati Andrea edzője Székely Éva. A tornában Magyar Zoltánnak a felkészítésére függetlenítettük Vígh László edzőt.

AZ UTÁNPÓTLÁSÉRT

— Említette az 1976-os olimpiát. Erre vonatkozóan hallhatnánk valami közelebbit?

— Nyolc sportágban már a montreali olimpiai keretek kialakítását is megkezdtük. Pillanatnyilag ez hat- van-hetven versenyzőnket érint. Természetesen ez a szám úgy csökken vagy változik, ahogy közeledünk majd az olimpiához, illetve, ahogy a szereplés módosítja.

— Az utánpótlás-nevelés további fejlesztését, a szakosztályok számának bővítését tervezik-e? Az elmúlt években ugyanis az FTC-nek néhány szakosztálya megszűnt, többek közölt olyan is, mint űz ökölvívó szakosztály, noha ebben a sportágban a klubnak múltja, hagyományai vannak, hisz az FTC első olimpiai bajnoka is ökölvívó volt.

— Az FTC sportolóinak minőségi számát éfrthető módon szeretnénk növelni. Az utánpótlás-neveléssel kapcsolatosan nemrég lezajlott egy MTS-vizsgálat, amelyik megállaph tóttá, hogy igen eredményes az általunk egységesen bevezetett utánpótlásnevelési rendszer, amely a sportiskolái formára épül és másfajta foglalkozást kizár, nincs külön sportiskola és egyesület, mint a korábbi általános gyakorlatban ez szokásos volt. Ezért ennek az egy sportágon belül csak egyféle foglalkoztatást biztosító formának a fejlesztésére törekszünk. Terveink eredetileg 1975-ig készültek, de most szeretnénk 1976-ig meghosszabbítani, átprogramozni elképzeléseinket, éppen a differenciáltabb foglalkoztatás érdekében. Fiataljaink seregszemleversenyeken, kiválasztó erőpróbá-