Fradi-híradó (1972)
1972. november
XTETŐTŐL TALPIG felöltözhet A LOTTO ÁRUHÁZBAN BUDAPEST VII. RÁKÓCZI UT 36. A „kulturáltabb” labdarúgásért Itt az őszi labdarúgó évad és az UEFA vezetői körlevélben kérték az egyesületeket, hogy gondoskodjanak a sportszerű játékról. A sportszerűséghez tartozik egymás megbecsülése, a gáncsok elkerülése és az udvariasság is. Persze azért néha előfordul, hogy a játékosok egy- egy elkaszálás után, feltá- pászkodva a földről, nem a legudvariasabban „köszönik meg” a gáncsot. A lelátón pedig a szurkolók gyakran durván szidalmazzák egymást, no meg a játékvezetőt, ha véleményük nem egyezik például egy tizenegyes megítélésénél. Ezért a kulturált labdarúgás és a mintaszerű szurkolás érdekében itt lenne az ideje, hogy a pályán és a lelátón százszázalékos udvariasság uralkodjék. Ez az idő egyszer eljön és akkor a következőket fogjuk a pályán ellesni. — Bocsásson meg, hogy ellent kell önnek mondanom, de szerény véleményem szerint nem szögletrúgást kellett volna ítélni a sárgák javára, hanem szabadrúgást ellenük. Ne haragudjon, hogy nem osztom nézetét, vigasztalhatatlan vagyok, amiért én jobban ítélem meg a helyzetet. Mire a másik: — Nagyrabecsült véleményét hálásan köszönöm, de ha megengedi és nem bántom meg kijelentésemmel, nagyon halkan és nagyon szerényen csak annyit merek megjegyezni, hogy én közelebb voltam az esethez, én láttam jobban. És ha a játékvezető tizenegyest ítél: — Engedje meg, kedves és igen tisztelt játékvezető sporttárs, hogy felhívjam figyelmét az OFOTÉRT e heti hirdetésére, amelyben leszállított áron kitűnő szemüvegeket ajánlanak. Az egyik kapus öt percen belül két potyagólt szed be. A csapat szurkolója bekiált a pályára: — A napilapok tele vannak apróhirdetésekkel, amelyekben portásokat, kapusokat keresnek a gyárak. Véleményem szerint kiváló képességei révén remekül tudna szalutálni valamelyik nagyüzem kapujában. A csatár két méterről mellé rúg: — Nagy könnyelműség volt ilyen messziről rúgni. Helyes lett volna, ha a gólvonaltól öt centiméternyire állította volna le a labdát, a kapust megkérte volna, hogy hunyja be a szemét. Akkor talán, ismerve kitűnő képességéit, berúgta volna a labdát. Persze a játékosok sem angyalok. De a jövőben ők is udvariasak lesznek: — Bocsásson meg, hogy beakasztottam a lábam, de valami ellenállhatatlan erő hatása alatt cselekedtem. Tudom, hogy amiért a játékvezető kiállított, nincs arányban bűnömmel, de vigasztalja a tudat, hogy a fegyelmin legalább két mérkőzésre el fognak tiltani. A kapus hiába vetődik, gól! Utána a kapuvédő lelkesen gratulál a góllövőnek: — Életem egyik legboldogabb napja, hogy az évszázad gólja, ez a tüneményesen szép lövés, az én kapumba süvíthetett be. Fogadja őszinte nagyrabecsülésem szívből jövő kifejezését. A játékvezető úgy látja, hogy a labda teljes terjedelmével túljutott a gólvonalon. Így szól a kapushoz: — Ha tudná, hogy milyen szomorú szívvel ítélek gólt, megsajnálna. Szomorú kötelességet kell teljesítenem, de hivatásom áldozata vagyok. Ilyen udvariasak leszünk már az őszi mérkőzéseken is? Persze, erre nem mernék mérget venni... PALÁSTI LÁSZLÓ 18 nyitva: 9-9 ig SZOMBATON IS
