Fradi-híradó (1971)
1971. július
Slip VOLT LÁNYOK! Ha jól utána gondolok valahol a cserepadon nekem is ott a helyem. Régi szerelemről van itt szó, és csak azért nem árulom el, hogy hány esztendeje tart ez a „frigy”, mert nem akarom a lányokat öregbíteni. Gyakran furcsa őket asszonynevükön szólítani, annyira megszoktam már a régit. A mikrofon azt sem bírná ki, ha véletlenül tege- zésre fordítanám a szót, valahogy így, „hogy ezt jól csináltad Potyi”, vagy „dobd már rá Bogi”, — mit szólnának a kedves Nézők. Néhány évvel ezelőtt kis dedikált magyaros kulacsot kaptam a lányoktól, pontosabban a Fradi lányoktól. Lehet, hogy célzás akart lenni a konyak, amivel megtöltötték, amiből a mai napig sem ittam egy kortyot sem, — ennyire tiszteletben tartom, vitrinem legelőkelőbb helyén. Közvetítettem sok-sok mérkőzésüket és csak ők tehetnek róla, zömében nemzetközi, rangos kupameccseket! Szóval ilyen hosszú barátság és együtt izgult mérkőzések után jutottunk el tavaly Veszprémbe, a bajnokság döntő mérkőzésére. A ‘tartalékos FTC kikapott, elúszott a bajnokság. Amikor bementem gratulálni az újdonsült bajnokcsapat öltözőjébe a frissen megszerzett aranyéremhez, ezkkel a szavakkal fogadtak: „Ugye most fáj a szíve?" Pedig a szurkolás csak nemzetközi találkozókra vonatkozik. A veszprémi lányok elhihetik, hogy nemzetközi mérkőzésen éppúgy fogok lelkesedni értük idén, mint tavaly és azelőtt a Fradiért. A baj persze csak az, hogy 1971-ben egyedül a Bakony Vegyész képviseli kézilabdás lánya- és nem két csapat küzd az elsmeré- sért. Pedig a lehetősége a Fradinak is megvolt... Fortuna évek óta elfordult a sorsolásnál a kézilabdásoktól. Már az első fordulóban összehozta őket Európa talán legjobb klubcsapatával, az NDK bajnokával, az SC Leipzig-gel. Így történt ez az elmúlt évben is. A szegény embert ráadásul még az ág is húzza. Tőkéné és Csiha hosszú ideig harcképtelen, Elekné-Rothermel Annát kismamái kötelessége rövid időre elbúcsúztatja a kalitkából. A borúlátók lemondóan legyintenek, de valóban kevés a remény a sikerre. Az ellenfél szinte azonos játékerőt képvisel az NDK válogatottjával: Czelake, Braun, Zober és a többiek is valamennyien nemzetközi klasszisok. A játékcsarnok azonban szűknek bizonyul. Fergeteges biztatás, káprázatos játék. Mindenki tudása legjavát nyújtja. Mire a kék-sárgák felocsúdnak már tetemes a Fradi- lányok előnye. A végeredmény (16:9) biztató a lipcsei visszavágóra. Az oroszlánbarlangban elszenvedett tisztes vereség (7:11), a fegyelmezett csapatjáték, a jó taktika a második fordulóba segíti a Fradit. Lám, mit tesz a ferencvárosi szív! A második forduló könnyebb ellenfelet és egy szép kirándulást hoz a távoli Reykjavikba. Igazi kézilabda parádé sok-sok dobott (40) és kevés kapott (10) góllal a négyszer 25 perc alatt. A legjobb négy között már nincs pihenés. Az ellenfelek mind rangosak: a dán, a nyugatnémet, a szovjet bajnokcsapat az FTC társaságában. A sorsolás a HG Koppenhágát sodorja az FTC útjába. Havas vasárnap délelőtt Budapesten. A dán lányok éneke majd szétveti az Ikarust. Amikor kiszállnak a buszól, rövid hógolyócsatát vívnak. Nem látszanak idegesnek. Ami azt illeti, érthető az önbizalmuk. 1965-ben már kétvállra fektettek egy magyar csapatot. A Bp. Spartacust ütötték el a BEK megA női kézilabdacsapat Pozsonyban a BEK döntő előtt. Állnak balról: Elek edző, Krnzslicz, Szabadkainé, Csiha, Ihász gazd. vezető, Szókéné, Sterblnszky, Filep, Som Ferenc elnökhelyettes, Zsidai. Guggol: Takácsné, Hegedűs, Berzsenyi, Hólyáné, Elekné, Bajcsevné, Tőkéné. nyerésétől. Gondolják most itt az újabb alkalom ... A jókedvük — Takácsné és a többiek jóvoltából hamar elszáll. Kapusaik, Nielsen és Poulsen tizennégyszer halássza ki a labdát a hálóból, míg Elekné csak hét gólt kap. Jelentős az előny, a visszavágó azonban nagyon sok izgalmat rejt. A lányokat szállító taxi egy másik sport- csarnokhoz viszi a csapatot, és mire a mérkőzés eredeti színhelyén kiszállnak a kocsiból a lányok, bemelegítésre már nincs idő. Az előzmények miatt ideges Fradi 9:4-re kikap, a döntőbejutáshoz azonban ez elegendő. A másik ágon hasonló nehéz mérkőzés után a Spartak Kijev túljut a nürnbergieken. A két csapat zöld utat kapott az április 4-i pozsonyi döntőbe. A fináléig a Fradi mérlege: 10 BEK mérkőzés, 6 győzelem, 4 vereség. 116:86-os gólarány. * Április negyediké, délelőtt háromnegyed 11. Zöld-fehér zászlóval a kezükben többszáz Fradi szurkoló vonul be a nagyszerű pozsonyi csarnokba. Emelkedett hangulatban Sterbinszky lövi az első gólt Sersz- tyuk hálójába és a félidő közepe táján is még 3:l-es FTC vezetést mutat az eredményjelzőtábla. Ekkor azonban pályára lép Tur- csina, a kijeviek világklasszis játékosa, aki közel egy esztendeje nem szerepelt csapatában. Megváltozik a játék képe és már az első félidő 7:4-es szovjet vezetéssel zárul. A nagy tét mintha megbénította volna az FTC-t, a rutinosabb Szpartak jól tartotta a labdát, vezetésük tudatában nem sürgették a játékot. Győztek 11:9-re, így ismét ők vitték haza a díszes Európa Kupát. A második hely nem lebecsülendő teljesítmény. Sőt, nagyszerű siker, biztos vagyok benne, hogy követi majd sok hasonló más eredmény, győzelem! „Nem baj fiúk”, — kiáltanák a szurkolók, ha történetesen labdarúgó mérkőzésről lenne szó. Mi azt mondjuk „szép volt lányok,” mert valóban szép volt — ha a vége nem is úgy sikerült, ahogy szerettük volna. Igen, Ti is, én is. Mindnyájan, akik szeretjük a kézilabdát és azon fáradozunk, hogy a Fradi lányokat határainkon túl is megismerjék. Mert jó csapat, nagyszerű együttes. Megérdemlik, hogy gratuláljunk nekik! SZÖNYIJÁNOS
