Fradi-híradó (1971)
1971. október
egy nagyszerűen fűszerezett húsleves volt. A gyenge németországi kosztok után nekiestünk. Alig pár falatot fogyasztottunk, amikor rosszul lettem, felugrottam, majd a fedélzet felé igyekeztem. A többiek nagy hahotával fogadták tengeri betegségemet. De azután egyre kevesebben nevettek, s bizony megteltek a fedélzeti tábori ágyak. Malaky, aki erre az eshetőségre is gondolt, hozott magával egy pár üveg nagyon finom konyakot. Megkínált vele bennünket, amitől azután elmúlt minden szorongásunk.” „Kétórai utazás után, éjfél körül megérkeztünk Londonba. Az angol labdarúgó szövetség képviselői, az English Wanderers vezetősége és egy pár játékos várt, köztük a híres középcsatár, Wiwian Woodward. Megtekintettük a világhírű British Museumot. Gyönyörködtünk az évezredes régiségekben. Elmentünk a National Galleryba, ott eredetiben láttuk a világhírű képeket. Rubens, Goya és még sok-sok világhírű festő alkotásait. Megnéztük a Towert és a tőle nem messze levő hidat.” Magyar labdarúgó győzelem angol földön Január 8-án a Woking csapata ellen léptünk pályára. 3:2-re győztünk. Nagy volt az öröm. De sajnos, védelmünk egyik oszlopa, Rumbold Gyula ezen a mérkőzésen megsérült. Végre elérkezett a nap, portyánk tulajdonképpeni célja, az English Wanderers elleni mérkőzés. Ez az együttes angol amatőr válogatott játékosokból tevődött össze. Játékukért semmi ellenszolgáltatást nem kapnak — nincs is rá szükségük, mert mindannyian jómódúak, csupán tudásuk révén játszanak a profik között. Január 10-én nagyon kellemetlen reggelre ébredtünk. A városban átláthatatlan, londoni köd uralkodott, a smog. Nem lehetett két lépésre sem ellátni. A játékosok kétségbeesve néztek egymásra, s tekintetük szinte ezt mondta: itt bizony ma nem lesz mérkőzés. Idegesen vártunk a szálló halijában. Kedvderítőnek Malaky jó hazai ebédet jelentett be. A szálloda konyhájában felügyelete alatt a magával hozott hazai paprikával fűszerezve, nagyszerű gulyáslevest főzetett. Sajnos, nem sikerült a túrát győzelemmel befejezni, igaz, tartalékos volt a csapat Rumbold sérülése miatt, továbbá szokatlan nedves, füves pályán játszottunk. Kikaptunk 4:l-re a kitűnően játszó angoloktól. A fiúk mindent megtettek, s a vereség ellenére is megállták a helyüket. Az angol napilapok mind dicsérő kritikát írtak, sőt nagy cikkekben méltatják sorozatos jó szereplésünket. Ünneplés — ferencvárosi módra Itthon az egész túra alatt valóságos FRADI-láz uralkodott. Ez volt a téma mindenütt, s nem egyszer több ezres tömeg várta a Körúton a frn- diról érkező híreket. A Hertha elleni győzelem után szinte az egész ország ünnepelt. Január elsején Kalocsán hatalmas máglyát gyújtottak az FTC sorozatos győzelmeinek tiszteletére. Kassán, Győrött, Temesváron FTC baráti klubok alakultak. Páratlan dicső fogadtatásra készült az ország sportszerető tábora. Erről így emlékezik Ungár Gyula: „Az első komoly meglepetés a magyar határon ért bennünket, ahol ezrekre menő tömeg fogadott és éljen- zett. Majd Győr és Komárom feldíszített állomásai következtek. Mintegy 10 000 ember tolongott, s hiába sürgették a vasutasok az indulást, az üdvözlő beszédek és éljenzések miatt a késés egyre nőtt. A Kelenföldi pályaudvaron már nem lehetett rendet tartani. Többszázan ugráltak fel a szerelvényre és velünk együtt jöttek a Keletibe. Megható pillanat volt, amikor megláttuk a Keleti környékét, ahol a több órás késés ellenére 20—25 000 ember várt ránk a 15 fokos hidegben. Üdvözlésünkre megjelent a polgármester is. A lovasrendőrök díszegyenruhát öltöttek. Az üdvözlések elhangzása után a tömeg vállára kapott és úgy vitt bennünket a ránk várakozó, feldíszített híntókba. Végigvittek a Rákóczi úton, befordultunk a Nemzeti Színháznál a József körútra, azután az Üllői úton a sportpályánkig mentünk. Amerre a menet elhaladt, a házak fel voltak lobogózva, s az út két oldalán sorfalat álló tömeg éltetett minket. A pályán azután kezdődött a további ünneplés. Az FTC vezetősége, az MLSZ és a társegyesületek vezetőségei üdvözöltek. Az ünneplés az MLSZ által adott kb. 3 méter magas babér- koszorú árnyékában zajlott le. Emlékül minden játékos egy kisebb zöld-fehér szalaggal kötött babérkoszorút kapott. Az ünneplés azután még hónapokig tartott, a Nemzeti Színház, a Magyar Színház, a Royal Orfeum díszelőadást rendezett tiszteletünkre. Azokban az időkben minden óra, minden perc ünnep volt életünkben, hiszen állandóan azt hallottuk, hogy ezt a diadalt az FTC nagy tábora soha nem felejti el.” NAGY BÉLA Ungar Gyula Egykori felvétel... Slózl a szurkolók vállán 9
