Fradi-híradó (1970. szeptember)

Som Ferenc elnökhelyettes nyilatkozata Nem véletlen, hogy a közéletben szinte állandóan napi­renden szerepel a vezetés, az irányítás. Jól vezetni egy vál­lalatot, gyárat, termelőszövetkezetet, hivatalt, egyáltalán nem könnyű feladat. Mindegyik munkakörnek megvan a maga sa­játossága, de azért akadnak a vezetés művészetének (vagy ha úgy tetszik tudományának) közös vonásai is. Annyi viszont tény, hogy a vezetés követelményei egyre sokasodnak, magas­ra tették a mércét. A sportéletben hasonló a helyzet. Rendkívül bonyolult, sokrétű feladat egy sportegyesület vezetése. Fokozott mérték­ben áll ez a Ferencvárosra. A zöld-fehérek népszerűek nem­csak az országban, hanem határainkon túl, hiszen sok évtize­des dicsőséges múlttal rendelkezik az FTC. Január végén új elnökség vette át a klub vezetését. Vál­tozott az elnök, az elnökhelyettes személye, kicserélődött az elnökség tagjainak egy része. Az elnökség munkaprogramot állított össze és ennek végrehajtásán tevékenykedik nagy ügy- buzgalommal, szeretettel, odaadással. Som Ferencet, az FTC elnökhelyettesét kértük meg, szá­moljon be néhány ezzel kapcsolatos témáról. Első kérdésünk: (Melyek voltak a munkaprogram megvalósításának főbb tapasztalatai?) — Elnökségünk elkészítette, megvitatta, és jóváhagyta azokat az alapvető dokumentumokat, amelyek biztosítják ver­senyzőink egész évi foglalkoztatását, az edzés, a versenyzés kö­zötti összhang megteremtését, a sportágak színvonalának emelését. Külön figyelmet fordítunk az olimpiai sportágakra. A személyi, anyagi és tárgyi feltételek maximális biztosításá­ra törekszünk. Tíz sportágban 59 versenyző készül olimpiai keretünkben. Fokozott figyelmet fordítottunk az utánpótlás nevelésének tervszerű fejlesztésére. Megerősítettük sportisko­lánk szakmai vezetését, függetlenített vezetőt állítottunk az iskola élére. Jó kapcsolat a sakkszövetségekkel — Fontosnak tartottuk a szakszövetségekkel való jó kap­csolatot. Ennek első lépéseként baráti találkozót tartottunk az elnökség tagjai és a szakszövetségek vezetői között. Az ilyen irányú munka azóta sem szakadt meg. Több alkalommal be­szélgettünk több szakszövetség vezetőivel szakmai és egyéb vonatkozású kérdésekről. A módszertani munka hatékonysá­gának növelése érdekében megerősítettük a módszertan5 bi­zottságot, osztállyá alakítottuk át függetlenített vezetővel és három munkatárssal. (Hogyan támogatják az elnökség tagjai a klubvezetést?) — A legutóbbi elnökség tagjai közül hét új. Nyolc ma­radt meg a régiek közül. Arra törekedtünk, hogy szakmai és gyakorlati vonatkozásban is kivegyék részüket az elnökség tagjai a közös munkából. Elnökségi tagok a szakosztályok élén — Így például Száraz István a birkózó, Kökény István, a kézilabda, Laczkó György dr. az úszó-vizilabda, Kelemen György a teke, Kreskay Ferenc dr. az evezős, Deáki Imre az asztalitenisz, Somogyi László a kajak-kenu, Láng György, a labdarúgó szakosztály elnöke. Ügy véljük, sikerült hatéko­nyabbá tenni az elnökség munkáját, közvetlen részesei lettek a gyakorlati tevékenységnek, ismerik a klub életét, problé­máit. Mindez azért nem jelenti azt, hogy minden rendben megy. Erőfeszítéseink ellenére változatlan problémát jelent a létesítményhiány. A meglevők állapota rossz, korszerűtlen. Felújításuk, átalakításuk meghaladja a klub jelenlegi gazda­sági lehetőségeit. Hiányosságként említhetem: szakosztályaink egy részénél még mindig hézagos vagy rendszertelen a szerve­zeti élet. Több szakosztály, mint például a labdarúgó, nem rendelkezik munkatervvel. (És ha már a labdarúgásnál tartunk, kérjük, szóljon erről a szakosztályról. A Ferencvárossal kapcsolatban ez a leggya­koribb téma.) — Valóban így van, és ennek mi egyáltalán nem örü­lünk. Le kell azonban szögeznem, hogy a problémák egy ré­sze már a múlté. Mégis, ha a csapat gyengébb teljesítményt nyújt, sokan gondokról és a csapaton belüli széthúzásról be­szélnek. Az elmúlt hetekben több ízben is összeültünk a fiúk­kal és mindannyiszor meggyőződhettünk arról, hogy szó sincs a „jól értesültek” által emlegetett bajokról. Tagadhatatlan: vannak még elintézésre váró ügyek, de vajon, hol nincsenek?! A csapat liverpooli szereplése és az elmúlt hetek játéka bizo­nyítja, feljövőben van a gárda És reméljük, hogy hamarosan ismét együtt örülhetünk az újabb zöld-fehér sikereknek. (Milyenek jelenleg a gazdasági feltételek?) — Az 1969-es év gazdaságilag nehéz helyzetbe hozta az egyesületet, nagy hiányt mutatott az 1970-es költségvetés reális tervezése is. Ezt a hiányt a bázisszervek összefogása biztosította. Nem mellékes körülmény, hogy az elnökségbe nyolcán kerültek az ÉDOSZ-hoz tartozó nagyvállalatok ré­széről. Ez megszabta az egyesület hovatartozását. (Milyen segítséget kap az úgynevezett bázisszervek részé­ről a Ferencváros?) — A bázisszervek vezetői és képviselői már korábban fel­ismerték a létesítmény-probléma sürgető megoldásának szük­ségességét. Ennek érdekében hathatós anyagi támogatást nyúj­tanak, amelyet szerződésben is rögzítettek. Az építés ütemé­nek meggyorsítása tette lehetővé, hogy átadás előtt áll a köz­ponti épület. Meg kell említeni, hogy szinte valamennyi szakosztályunk élvezi egyes esetekben a vidéki élelmiszeripari vállalatok vendégszeretetét, ami nagymértékben javítja a szakma és az egyesület kapcsolatát. Hasonló segítséget nyújta­nak a budapesti vállalatok is. ök is elsősorban a szakosztá­lyaink különböző rendezvényeihez járultak hozzá tevékenyen. Fegyelmet — minden vonalon — Nagy figyelmet fordítottunk sportolóink nevelésére, szemléletük megformálására. Szigorúan járt el a fegyelmi bi­zottság a sportfegyelmet sértő versenyzőkkel szemben, ilyen eset öt alkalommal fordult elő. Remélhetőleg jövőre már egy sem lesz. Szakosztályáink ez évben is szorgalmazták az ifjú­ságiak körében az Élen a sportban, élen a tanulásban mozgal­mat. 15 versenyző szerezte meg a kitüntető jelvényt. Igye­keztünk megjavítani az agitációs és propaganda tevékenységet, azt akarjuk, hogy szurkolóink minél többet tudjanak meg egye­sületünk életéről, sportolóinkról. Arra törekszünk, hogy növel­jük a pártolótagok számát, lüktető klubéletet alakítsunk ki. Som Ferenc elnökhelyettes így fejezte be nyilatkozatát: — Tudjuk, nagy munka vár ránk. A Ferencvárost vezetni nem könnyű feladat. Elég sok nehézséggel kell megküzde- nünk, olykor váratlan események gátolják a folyamatos mun­kát. Máról holnapra súlyos problémákat megoldani — lehetet­len. Megítélésünk szerint helyes és reális célokat tűztünk ma­gunk elé. Jót akarunk, szeretnénk, ha a Ferencváros hívei, sok ezres tábora bizalommal és türelemmel lenne az elnökséggel szemben. VÁRSZEGI JÁNOS 2 Helyes és reális célokat tűntünk magunk elé

Next

/
Oldalképek
Tartalom