Fradi-híradó (1970. június)

Ű&Hd-(eh érek f eke te-(eh étben Valamit a sakkozásról, — valamit az PTC sakkozóiról. Sokszor elhangzik a kérdés ^Már a sakk is sport?” Igen, iport és nem is akármilyen. 'ft. versenyzőktől magasfokú Szellemi felkészültséget igé­nyel és a fizikai felkészítés gém mellőzhető, mert nélküle nem képzelhető el a négyórás, Se sokszor hatórás verseny- játszma. Arról nem is beszél­ve, hogy az egyéni verseny 4—5 hétig is eltart, és akinek nem megfelelő az állóképes­sége az már eleve reményte­len helyzetből indul Ezzel a kis bevezetővel remé­lem sikerült elismertetni létjo­gosultságunkat, és helyünket a Sportolók nagy családjában, az S*TC-ben. Célunk, hogy ered­ményeinkkel mi is hozzájá­ruljunk szeretett egyesületünk jóhírének növeléséhez. tői az FTC ,.%s^as*iaíya let­tünk. A hatvanas évek közé­pén. sajnos, búcsút kellett ven­nünk az OB. I. osztálytól' fíá- ’ rom évig' ettük a II. osztáíy kenyerét, de végre 1968-ra si­került egy olyán jó szellemű csapatot összekovácsolni a szakvezetésnek, hogy a csapat minden mérkőzését fölényesen nyerte, és óriási előnnyel visz- szakarült az OB I. osztályba. Az 1969. évi bajnokságban tö­retlen lendülettel folytatták sakkozóink eddigi jó szerep­lésüket, és meglepetésre újonc­ként az 5. helyet szerezték meg. Ebben a bajnokságban az első négy helyezett csapat kivételével — akiknek minde­gyike már volt magyar baj­nokcsapat (Bp. Honvéd, MTK, Bp. Spartacus, Bp Vörös Me­teor) és adottságaik folytán most Is bajnokságért iátszot­István és Portisch Ferenc mes­terek, Dr, Nagy Béla, Zilahy Adám, Hörömpő Gyula, ör­vény i Béla, Pozsgai Imre, Ga- ra György, Maráezy Ernő, Pavlik Oszkár, Sebők Béla mesterjelöltek, Tóth Géza, Draveczky Koós Ádám, Sár­közi Gyula csillagos I. o., Gá­los László, Reischig Rezső, Va­lis János L o. és Kovács Pé­ter II. o. versenyzők. A csa­pattagok eredményes szerep­léséhez nagyban hozzájárult, a csapat első három tábláján játszó mesterek szakmai mun­kája is, akik a szakosztály­ban az edzői teendőket is el­látják. Magas fokú elméleti és sportbeli képzettségük komoly tényezőjévé vált a jó kollektív eredménynek. Az egyéni eredményekről néhány szót: Flesch János nemzetközi mester az utóbbi dánképpen komoly fegy­vertény volt, mert a Sakkszö­vetség által előre kiemelt nyolc résztvevő mellett nagy és erős mezőnyben' kellett ezt a helyezést kiharcolni. Por­tisch Ferenc mesterünk ép­pen a közelmúltban ért el ki­váló eredményt, amikor a Bu­dapest bajnokság során holt­versenyben végzett az első he­lyen. Jövőre nézve a szakvezetés mindent elkövet, hogy az ed­digi eredményeknek méltó folytatása legyen és a távla­ti tervekben komolyabb célok elérése is szerepel Ennek egyik alapvető feltétele, meg­felelő utánpótlás biztosítása. A meglevő tehetségek mód­szeres oktatásával kívánjuk olyan szintre emelni tudásu­kat, amivel a kitűzött célokat csapatunk elérheti. Néhány szót a szakosztály múltjáról. Megalakulásakor az ÉDOSZ patronálásával indultunk az Országos csapatbajnokságban, phol a legmagasabb osz- tAlyban évekig a közép­mezőnyben szerepeltünk, 1957­tak — minden ellenfelüket biztosan győzték le, utcahosz- szal megelőzve a 6 helyezett BEAC csapatát. Ennék az eredményes két év­nek az alábbi versenyzők vol­tak részesei- Flesch János nemzetközi mester. Polgár években több nemzetközi ver­senyen végzett a díjas helyek valamelyikén. A legutóbbi egyéni magyar bajnokság dön­tőjében képviselte színeinket, Polgár István mesterrel együtt, és a középmezőnyben végez­tek. Döntőbe jutásuk min­Eemélem sikerült szakosz­tályunkat közelebb hozni az FTC-t szerető sportbarátok­hoz, akiket mérkőzéseinken is szívesen látunk a IX. Tőrök Pál u. 3. sz alatti klubhelyi­ségünkben. Beresányi Ottó $ sakkcsapatunk — 1969-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom