Fradi Híradó (1963)

3. szám

Egy gól — és ami mögöttié van A Ferencváros—Győr mérkőzésen történt... A győri együttes vezetett 2:l-re. A vezetés szinte szárnyakat adott a győrieknek. Rendre vezették támadásaikat, s a Fradi-csatárok lá- bán gyakran elakadt a labda. Semmi sem sikerült. A 35. percben aztán Fenyvesi doktor szabadrúgást ívelt be, majdnem a partvonal mellől. Mindenki állva várta a labdát, csa­tárok, védők egyaránt Vilezsál azonban jó messziről ráfutott ide­jében elérte a labdát és habozás nél­kül a hálóba lőtte. Ez indította el tulajdonképpen a huszáros roham-sorozatot amelynek révén a Ferencváros, mint emlék­szünk, 5:3-ra győzött. " '*%SJSá Mindig esemény a gól. De,, tip fe­dezet rúgja, akkor még érdekesebb, emlékezetesebb. Vilezsál Oszkár, aki csatárból lett fedezet, azt mondja a gól öröméről: — Csodálatos érzés gólt rúgni. Nagyon szeretem ugyan a fedezet­játékot, hiszen már hosszú évek óta majdnem mindig fedezetet. játszom, de egy kifogásolni valóm azért van. Az, hogy a fedezetnek ritkán von alkalma a góllövésre, pedig ez — is­métlem — csodálatos érzés. Amikor jg&azörren a háló, az valami fel­emelő pillanat... Egy-egy költe­mény dinamikája, festmények szín­varázsa, muzsika szívmelengető ha­tása, a művészetek csodálata adhat hasonló érzést. — Jól tudom, minden játékostár­sam igy van ezzel, szeret gólt lőni, hiszen a játék célja a gól. Szur­kolóink nemcsak egy szép mérkőzés­ről, hanem egy-egy gólról is sokáig beszélnek, gyakran még évek, sót, évtizedek múlva is emlékeznek rá. Szeretnék ^ezentúl minél több gólt lőni, szeretnék magamnak minél Jtßbb, a Győr elleni meccshez ha­sonló felemelő pillanatot. Ezt persze mi is szeretnénk, de azért Oszinak nem szabad elfelejte­nie, hogy neki nem a góllövés az el­sődleges feladata. Hanem a védelem és a támadás állandó, folyamatos segítése. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom