Fradi Futball Hiradó (1957. 2. szám)
A 100 7o-os bajnokságról TAKÄCS II. JÓZSEF A kis Taki... A Fradi-család dicsőséges korszaka, gólok utáni ölelkezések, mámoros ünneplések fűződtek ehhez a névhez. Nagytudású, kiváló futballista volt; tisztelte a sportot. A többszörös gólkirályság, a közönség túláradó szeretete nem vakította el, mindig szerény sportember maradt. Most, amikor szemben ül velünk és halkan beszélni kezd, szavaiból érezzük, hogy az elröppenő évek semmit nem változtattak meg benne. Emlékezéseit így kezdi: — Mindent a közönségnek köszönhetek. A Fradi hálás, rajongó szurkolóinak. Talán kevesen tudják, de a 100%-os bajnokság megnyerésének egyik fő részese a közönségünk volt... Ekkor született meg a jellegzetes Fradi-biztatás: a „Mindent bele!.. — A bajnokság izgalmai hétről hétre fokozódtak. A sportlapok akkor minden mérkőzésünk előtt így írtak: „ ... Veretlen marad továbbra is a Fradi?...” „ ... Ki állítja meg a győzelmi sorozatot...” „Mikor lesz vége a Ferencváros diadalútjának? ...” Ellenfeleink különös taktikával, edzéssel készültek ellenünk, mindenki minket akart megverni. A túlfeszített bajnoki izgalmak sokszor fáradttá, idegessé, csüggedtté tettek minket. Ilyenkor állt munkához a „B” közép. Orkán erejű biztatásuk olyan támogatás volt, amelytől mindannyian új erőt nyertünk. Egyik mérkőzésünk vesztésre állt, még az utolsó nyolc perc volt hátra ... Mi már feladtuk... ök még nem. Egy elkeseredett hang bekiáltott: Mindent bele!... A közönség átvette a biztatást és ütemes, lendítő erejű buzdítássá vált. Az utolsó nyolc percben három gólt lőttünk és a bajnokságot veretlenül nyertük meg. — Hogyan állt fel a csapat a 100%-os bajnokság alatt? Kipirultan sorolja fel a neveket: — Háda — Takács I., Korányi — Lyka, Sár ősi, Lázár — Táncos, Takács II., Túrái, Toldi, Kphut. Ez volt a híres „T”-betűs csatársor..,. — Mi volt a titka a „T”-betűs csatársornak? — 105 gólt rúgtunk minden titok nébeül. A fő erény az összeszokottság és a kapuralövés volt. Nekem különleges feladatom volt ebben a csatársorban. Mindig a leshatáron álltam, a védelem zavarását vállaltam a csatársor különböző frontjain. Túrái, Toldi, Ko- hut ragyogóan lövő csatárok voltak, távolról bombázták a kaput. Az esetleg lepattanó labdát rendre én értékesítettem. Mondogatták is, hogy lesipuskás vagyok, de azért nem haragudtak rám, mert a 105 gólból 43-at így lesipuskázva szereztem1 és gólkirály lettem. — Hogyan született meg a 100%-os bajnokság századik gólja? — Igen érdekes története van. A 99-ik gólunkat Kaposvárott lőttük, de ott már nem sikerült a századik gólt belőni. Nagy volt a „T”~betűs csatársor készülődése a következő hétre. Egyik szurkolónk gyönyörű emlékplakettet ajánlott fel nemcsak annak a játékosnak, aki a századik gólt lövi, hanem annak is, aki előkészíti. A III. kér. TVE ellen nagy izgalommal indult a mérkőzés. Mindannyian gólt akartunk lőni. Persze, ilyenkor nehezebben megy a góllövés, mint máskor. Ezen a mérkőzésen számtalan kapufát, szögletet rúgtunk, én három lépésről az üres kapu fölé lőttem a labdát. Túrái egyik lövése a földön fekvő kapus lábán akadt meg. Toldi Géza már sírt mérgében. Egyszer újból sikerült leráznom a védelmet, üres volt a kapu, de nem mertem rálőni a labdát. Átgurítottam Toldinak és behunytam a szememet... Csak a nagy ünneplés, ölelkezés és újrakezdés után nyugodtam meg. Az emlékplakettet a többi emléktárgyak között ma is büszkén őrzöm. — Mit üzen a mai Fradi-csatá- roknak? — Nehogy azt higyjék, hogy régen olyan könnyű volt gólt lőni... Igaz, más volt a játékrendszer, de azért a régi védőket sem szabad lebecsülni! A taktikus Mándi, a sziklaszilárd Fogl-gát, a kemény Prém ellen nem volt leányálom játszani. Azt ajánlom, lőjjenek többet, bátran minden helyzetből. Ma tömörülő védelmek vannak, még könnyebben lepattan a labda, mint az én időmben, és ezt köny- nyű értékesíteni olyan lesipuskás „kis Taki” módon ... —. Minden Fradi-mérkőzésre kimegyek, nem vagyok sem edző, sem játékos. Az a közönség, amely ifjúkoromban nagy futballistává segített, befogadott maga közé. Ott állok a tizenhatos vonalnál, ahonnan régen annyi gólt lőttem. Innen buzdítom őket, akik jogosultak arra, hogy a mi méltó utódaink legyenek. Tehetséges, szerény gárda ez, igen jó vezetőik vannak. Ügy érzem, , nem mi voltunk az utolsók, akik a Fradinak 100%-os bajnokságot nyertünk ... Kedves Fradi-játékosok! A kis Taki még ma is ott áll a tizenhatos vonalnál. Pár esztendővel és pár méterrel távolabb a zöld gyeptől, de szíve mélyén minden idegszálával veletek harcol. Amit tőletek kér, csak két szó: „Mindent bele!...” Mert a világon bármerre vezetnek a fradisták útjai, mégis egy irányba vezet valamennyi... (abai) Majm íhadi! Síafiá §xadi! Majwí Sbtadi! 3iajnd Zfaadi! 13
