Fradi Foci Füzet (1990. 1-3. szám)
Foci füzet - 3. szám
Egy élet a Fradi volánja mellett A még ifjú Medgyesi Lajos egy öreg Ikarus buszon. Mellette Kruj Iván, a birkózók későbbi mestere Medgyesi Lajos, az FTC buszvezetője 36 év után nyugdíjba megyl 36 év az Üllői úton! Ezerszámra szállította a ferencvárosi sportolókat... Helyesebben a kezdet kezdetén bizony még nem is ferencvárosi, hanem Kinizsi sportolók voltak az utasai! 1954-ben ugyanis még ezt a nevet viselte, mert viselnie kellett, minden fradistának.- Te már akkor fradista voltál?- Nekem soha nem tetszettek azok a nyilatkozatok, amelyek úgy kezdődnek, hogy ő már a bölcsőben fradista volt. Ez mese habbal. Ahhoz, hogy valaki fradista legyen, meg kell mártózni abban a Fradi- közegben, amit aztán nevezhetsz keresztvíznek, és abban a pillanatban, ha megmártózol ebben a szellemben, akkor igaz a fradista érzelem. Gondoljunk csak például Kispéter Mihályra, akinek Fradi-szíve ugye vitathatatlan, de azért nem éppen gyerekként kezdte a klub színeinek rajongását... Gyermekkoromban ón is a Kispesttel szimpatizáltam, és csak amikor a Kinizsihez kerültem, attól az időtől kezdve az évek különféle történései kapcsán váltam izzó érzelmű ferencvárosi tagjává. Sokáig még arculcsapásokat is kellett mindazoknak viselni, akik a Ferencváros lobogóját vitték. És nemcsak a szurkolóknak... Egy salgótarjáni példa jut eszembe, és már nem is a hírhedt ötvenes évekbőlI Amikor a csapatot Salgótarjánba vittem, a helyi rendőrség beterelt buszostól, csapatostól egy udvarba, engem szabályszerűen kiemeltek a saját kocsimból és elvittek a kapitányságra. Egy rendőrségi pilóta már közben szállt is fel a Fradi autóbuszára, hogy a csapatot viszi a pályára. A fiúk azonban rendkívül gerincesek voltak, egyszerűen nem szálltak fel a buszra. Albert ugyanis kijelentette, hogy a csapat csak a saját gépkocsivezetőjével vagy senkivel megy vagy marad. Amíg nincs Medgyesi Lajos, nincs beszállás a buszba, nincs mérkőzés, legyen a 2 pont az ellenfélé, de tudja meg ország-világ, hogy mindez miért történt... Miért nem tudott a Fradi a pályán megjelenni. Persze egy ilyen kemény téma csak úgy érdekes, és a mai fiataloknak főleg csak úgy érthető, ha az akkori légkört, ha a részleteket ismeri az ember. De hát talán annyi ilyen rövidke történetből is érzékelhető, hogy fradistának lenni az sokszor megaláztatást, uram bocsá’ üldöztetést is jelentett.- És Medgyesi Lajos ebben az egyesületben 36 évet élt át...- Én erre a közel négy évtizedre igen is büszke vagyok és elmondhatom, hogy életemben azt csináltam, amit szerettem. Generációkat szállítottam a klub sportolói közül. Volt olyan, hogy apát, majd évtizedek múltán a fiát, vagy lányát is én vittem... Albert, Rudas, Elek család! Utóbbiak közül ugye Elek Gyula, majd a felesége, a Potyi- ka, az elmúlt években a fiuk Gabi volt az .utasom”. Vagy ahol még az unoka is a buszomba ült: dr. Papp László birkózó edzőnk, afia, majd az unokája-három generációi- Emlékszel még az első autóbuszra?- Természetesen. Drapp színű Ikarus volt, amelyet a gyár tanműhelyében csináltak, kimondottan a Kinizsi részére. Bár sok bajom volt vele, de hát az első, az mindenből a legszebb emlék. Ezt egy 601 -es Ikarus követte, az már piros-fehér színű volt, tehát a Kinizsi korban vezettem. Egyszer, emlékszem, mekkora hófúvásban vittem le a futballistákat Siófokra. De hát én is, a csapat is sikerrel megjárta ezt az 1956. februári utat. Aztán jöttek az újabb és újabb Ikarusok, de azok már zöld-fehér színt kaptak... Egyszer az általam nagyon tiszelt Lakat Karcsi bácsi mondta is, a tőle megszokott humorral: - Lajos, ahogy javul a buszod minősége, úgy romlik a csapat játékereje... Persze mondanom sem kell, hogy akkor nyertek a fiúk egy majdnem veretlen bajnokságot, és sorra születtek a kitűnő nemzetközi eredmények. Erről jut eszembe, hogy a hatvanas években, amikor sorra jöttek hozzánk a kiváló csapatok, nos olyan játékosok utaztak a buszomon, mint Bobby Charlton, Law, Mazzola, Best... Best volt egyébként az első férfi, akit életemben hosszú hajjal láttam. Tátva maradt a szám a meglepetéstől, hogy hát már ilyen is van. Aztán rövid ittléte alatt megfigyeltem, hogy hosszú haj ide vagy oda, a csapatból ő a legápoltabb, tehát nem véletlenül volt mindig tiszta az afránya, akkor forradalminak számító hosszú haja...- Hány országban jártál, hány kilométert vezettél?- Több mint egymillió kilométert vezettem balesetmentesenl Európa 11 országában jártam, Skandináviától Olaszországig. Sőt, még Ázsiába is eljutottam, Törökország egyik ázsiai oldalán lévő városkájában birkózócsarnok avatáson vettünk részt. A török politikai helyzet olyan volt, hogy a csarnokban aszőnyegtől nem mesz- sze a nézőkkel szemben csőre töltött fegyverrel álltak a katonák, nehogy zavargás törjön ki...- Mit szólsz a Fradi mérkőzésein előforduló -zavargásokhoz"?- Nagyon fáj, ha egyesek meggondolatlansága miatt az FTC kínos helyzetbe kerül. Ami a fájdalmat és a kínos helyzetet illeti, sajnos, egy ilyen engem is érint, és nem tudom, nem is akarom magamban tartani. Tudom, hogy rend a lelke mindennek, tudom, hogy az öltözői „belátogatások” már-már kínosak. De higygyék el, az is kínos, amikor az öltöző bejáratához állított .cerberus” közli velem, hogy az öltözőbe senki nem mehet be a mérkőzés után. Harminchat év után, nyugdíjba vonulásom hónapjában, így .senki” lettem. Ez nekem azért is arculcsapás, mert az öltöző légkörében is éltem évtizedeken át. Közelről láthattam, ha egy játékos bejön, hogyan reagál, akár egy cserére, akár egy örömteli pillanatra. Nekem ez legalább olyan sava- borsa volt a mérkőzéseknek, mint a pályán látottak. Figyeltem a fiúk viselkedését, reagálását, hangsúlyozom azoknak, akik aztán az „én” buszomra szálltak... Engem most „megloptak”, elvették azt a lehetőséget, hogy az öltöző „szíve dobbanása” az enyémmel azonos ritmusban dobogjon, így a záró szép emlékem az, amikor utolsó „fuvaromon” Újpestről az 5:0-as győzelem után az Üllői úti klubházhoz hoztam a győzteseket. - Fiúk, remélem, hogy a fiam által vezetett ferencvárosi autóbusz még sok szép győzelem felé visz benneteket... 19
