Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - Távozásom Bicskére
Griger Miklós Előttem 6 sóskúti plébános - Bulovszky János,190 Blahó Ágost,191 Brestyánszky András, Jankovits Károly, Czeizel Venant, Kálmán Károly - mint sóskúti plébánosok haltak meg.192 Én is azt hittem, hogy ez lesz a sorsom. S máskép[p] történt. Nem azért megyek el, mintha híveimet nem szeretném, nem azért mert Bicskén több a jövedelem! (Hiszen csak valamivel több, s az a többlet ott el is fogy.) Hanem azért, mert úgy alakultak a körülmények, hogy egy eléggé meg nem fontolt ígéret, és püspököm döntése után mennem kell. Ám nehéz volt annak a szeretetnek ellentállni [sic!], melyet a bicskei hívek előlegeztek. Mindent megfontolva: Isten szent akaratát látom benne. Teljesítem. Elhagyom azt a helyet, melyet 20 évvel ezelőtt kijelölt nekem a hatalmas és jóságos Gondviselés. Megindultság ejti hatalmába egész lényemet arra a gondolatra, hogy az Ég kegyelméből elérkeztem életem nagy könyvének ehhez - valószínűleg utolsó — lapjához. Minden pap elérkezik egyszer élete útján a Gondviseléstől titokban megjelölt válaszúihoz. Több őrmécs áll előtte. Hangokat hall, amelyek — úgy véli - egyformán mind megfelelnek őszinte jószándékának, mellyel „Isten nagyobb dicsőségét” keresi. Melyik hangot hallgassa? Nehéz pillanat! Talán a lélek sorsa függ e röpke pillanattól... Oh, tudom, Istennek nincs szüksége senkire, reám sem, sem Sóskúton, sem Bicskén... De O méltóztatik felhasználni minket tervei kivitelére. Tanácstalanságomban, vakságomban alávetettem ítéletemet s alázatomat főpásztoromnak, s így - remélem - a recta via-n, az igaz úton vagyok... Bicskére. Édes Jézusom, a különféle püspöki leiratok, jegyzőkönyvek sok helyütt dicsérőleg emlegetik lelkipásztori működésemet - de én tudom, hogy „servus inutilis”, haszontalan szolgád voltam.193 Ne szállj velem ítéletre! Arcra borulva, összekulcsolt kezekkel kérlek, bocsásd meg [sic!] azt a sok mulasztást, a rossz példát, mely oka annak, hogy talán sok hívem elkárhozott... Könyörülj rajtam, Jézusom, a te nagy irgalmasságod szerint! Sóskúti hívek, az édes Jézus oltalmába ajánlak benneteket! Terjessze ki fölöttetek anyai palástját a Boldogságos Szűz Mária! Legyetek mindenkor hű gyermekei a kath. egyháznak! Neveljétek istenfélelemre gyermekeiteket! Én - 20 évi együttlét után - távozom körötökből, de - amíg élek - mindent szentmisémben 190 Bulovszky János (1780, Bércéi - 1782, Buda). A veszprémi egyházmegye papjává szentelték 1769-ben, 1777-ben inkardinálva az újonnan alakuló székesfehérvári egyházmegyébe. Tapsonyi káplán, 1770-től Ráckeresztúron lelkipásztor, 1771-1782 közt sóskúti plébános. 191 Blahó Ágoston György (1754, Szakolcza - 1796, Sóskút). 1781-ben szentelték a székesfehérvári egyházmegye papjává.Tárnoki majd martonvásári adminisztrátor, 1782-1796 közt sóskúti plébános. 192 Kálmán Károlyra ez valójában nem áll, előbb nyugállományba vonult. 193 Vö. Lk 17,10. 98 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
