Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - Politikai szerepem
Historia Parochiae vamat. Egyik beszédemet, mely politikai mentalitásomat híven tükrözi, ide ragasztom.131 Amikor IV. Károly királyunk132 másodszor bejött Magyarországba, a budaörsi csata után a legitimistákhoz, a királypártiakhoz csatlakoztam, mégpedig főleg azért, mert azt vettem észre, hogy a protestánsok — majdnem kivétel nélkül - mind szabadkirályválasztók. Az első nemzetgyűlés 2 évig tartott. Akkor feloszlatták. Püspököm nem akarta megengedni a fellépést.133 Ügy látszik - sőt bizonyos -, hogy a székesfehérvári káptalan közbelépése folytán később mégis megengedte, de csak azon feltétel alatt, ha „írásban megkövetem a káptalant a nemzetgyűlésben ellene elkövetett kirohanásokért, és vagy lemondok a plébániáról, vagy administratort kérek in spiritualibus.” A káptalant ugyanis főleg azzal bántottam meg, hogy a nemzetgyűlésben nyíltan kimondtam, hogy „káptalanjaink - sajnos! - zsidóknak adják bérbe birtokaikat.”134 A plébániáról nem mondtam le, de administratort kértem in spiritualibus. Felvettem a választási küzdelmet. Ellenfelem Molnárfy Béla tartalékos huszárszázados volt, s bár úgy ő, mint a kormány a legbecstelenebb eszközökkel küzdött ellenem, mégis győztem 6300 szavazattöbbséggel. A csornai kerület né131 E helyen nincs a kötetben beragasztott beszéd. Vélhetően jelen kiadvány függelékében 3. számmal jelzett szövegre gondolt. 132 Habsburg Károly (1887, Persenbeug - 1922, Funchal) 1916-1918 között I. Károly néven osztrák császár, IV. Károly néven magyar király. 1918. november 13-án lemondott uralkodói jogainak gyakorlásáról. 1921-ben két ízben sikertelenül kísérletezett a trónra való visszatéréssel. Halálát Madeira szigetén száműzetésben spanyolnátha okozta. 2004-ben boldoggá avatták. 133 Prohászka Ottokár - egyetlen püspökként - maga is a nemzetgyűlés tagja volt, sőt 1920 nyara és 1921 februárja között a kormánypárt elnöke is. Ezalatt mélységesen csalódott a pártpolitikában. Az 1922-es választáson már nem indult, és lelki gyermekeit is igyekezett lebeszélni a parlamenti politizálásról. Ennek következményeként sem vállalhatott ekkor mandátumot újra Slachta Margit, az első női képviselő, aki ekkor még a püspök lelkivezetése alatt álló Szociális Missziótársulat tagja volt. 134 Az affér 1920. április 21-én történt. Vö. Az 1920. évi február hó 16-ára összehívott nemzetgyűlés nyomtatványai. Nemzetgyűlés. Irományok. II. kötet. 31. ülés. 117. Az ügyre vonatkozó akták a püspöki levéltárban: SzfvPL - 1.3. - No.4561 - 465/1922. A káptalan 1922. március 5-én panaszolta a püspöknek, hogy Griger Miklós gyakran van távol a plébániától, elhanyagolja híveit, s ez már képviselővé választása előtt is jellemző volt rá. Rövidlátó politizálással vádolták, s „a káptalanra vonatkozó nyegle és éretlen közbeszólás”-sal. Kifejezetten kérték, hogy ne engedje a püspök képviselőként fellépni. Prohászka záradéka az aktán: „Megírtam, hogy nagyon köszönöm, ha föl nem lép; de ha föllép, két feltétel alatt hozzájárulok... ” Uott., 1705/1922.: Mayer Károly nagyprépost azon méltatlankodott 1922. október 20-án a püspökhöz intézett levelében, hogy Griger Miklós a káptalant nem olyan nyűt fórumon követte meg, mint ahogy a sértő kijelentéseket elmondta. A történethez hozzátartozik, hogy Griger később is tett hasonló kijelentést VÖ. Az 1922. évi junius hó 16-ára meghirdetett nemzetgyűlés nyomtatványai. Napló. XVIII. kötet. 209. ülés. (1923. december 15.) 88. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 73
