Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - Politikai szerepem
Historia Parochiae lás alatt a román őrnagy állandóan nála tartózkodott, annak ellátását viselte, a román katonaság 27 szekér szénáját használt[a]fel és requirált[a] el minden ellenérték nélkül. Erre a veszteségre a hadi nyereségadó alapját megsemmisíti, vagy legalább mérsékeli, miért is ennek figyelembevételét az adó megállapításánál kérjük. Sóskút, 1921. april 10. Tillmann László Rehus Ferenc jző h. bíró Politikai szerepem A kommunizmus bukása után Budapesten nagy sürgés-forgás volt. Előkerültek a keresztény politikusok, akik le voltak tartóztatva. Friedrich István volt a miniszterelnök.121 A keresztény politikusok közül Haller István122 volt az első, aki Budapesten maga köré gyűjtötte a keresztény politikusokat. Frühwirth Mátyás,123 volt kath. népszövetségi titkár lakásán gyülekeztünk. A lelkesedés nagy volt. Terveink felségesek voltak: a keresztény Magyarország megalapítása, letámasztása. Most??? Mivel már kora ifjúságom óta politikával foglalkoztam, természetes, hogy e forrongó időkben a politika felé húzott szívem. Először úgy volt, hogy Móron lépek fel. Am Ernszt Sándornak124 halogatása miatt ott lekéstem, pártom ugyan mindenáron ott akart felléptetni, én azonban kijelentettem, hogy Mórott jelöltséget nem vállalok. Agitációs útra mentem a Dunántúlra, hirdetni a keresztényszociális eszméket. Mert az voltam mindig: keresztényszocialista, a nép barátja. Többek között Csornán is tartottam beszédet, melynek befejeztével a község bírája megköszönte fáradozásomat, és felkért, hogy máskor is látogassak el hozzájuk. Ezt 2 hét múlva meg is tettem és jelöltettem magamat. A küzdelem rendkívül heves volt, mi121 Friedrich István (1881, Malacka - 1951, Vác) politikus. A Károlyi- és a Berinkey-kormányban hadügyi államtitkár. 1919. augusztus 7. - november 24. közt miniszterelnök, egyben kereskedelmi és belügyminiszter, 1919. november 24. - 1920. március 15. közt hadügyminiszter. 1939 után már nem képviselő. 1951-ben bebörtönözték, a börtönben hunyt el. 122 Haller István (1880, Mezőpetri - 1964, Budapest) újságíró, lapszerkesztő, politikus. 1919. augusztus 15-étől 1919. november 24-éig propagandaügyi miniszter, majd több kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter 1920. december 16-ig. 1931-ig képviselő. 123 pnthwirth Mátyás (1889, Vecsés — 1949 után) politikus. Még joghallgatóként lett a Katolikus Népszövetség titkára, 1920-ban a KNEP igazgatója. 1922-1935 közt képviselő. 124 Ernszt Sándor (1870, Galgóc — 1938, Budapest). Az esztergomi főegyházmegye papjává szentelték 1892-ben. 1901-1910 és 1920-1935 közt képviselő. A Katolikus Népszövetség egyik alapítója. 1925-től nagyváradi kanonok. 1930-1931-ben népjóléti és munkaügyi, 1931-ben vallás- és közoktatásügyi miniszter. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 71
