Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)

Forrásközlés - A kommunizmus bukása után

Historia Parochiae A kommunizmus bukása után A kommunizmus története és rémtettei nem a historia domusba valók. Ezek a történelem lapjain vannak feljegyezve. Az akkor megjelent lapokból nehány a plébánia könyvtárában deponálva van. Régóta pihentettem toliamat.116 Most, hogy a képviselőház szünetel, a több időt töltök itthon, újból elővettem a historia domust. Forgatván lapjait úgy lá­tom, hogy igen érdemes a plébánia történetét vezetni. Hiszen a 10 évvel ezelőtt lezajlott sóskúti események is már történelmi zománcot nyertek. Milyen érdeke­sek lesznek ezek 30-50 esztendő múlva! Visszatérve a proletárdiktatúra átkos idejére, még nehány gondolatot kívánok leszögezni. A Károlyi-forradalom alatt nagy szerepet játszott bizonyos Chenkó János. Ak­kor rettegtünk tőle - most jóravaló derék ember; kőmívesmester; még a privát tu­lajdonomat képező házamat is vele restauráltattam. Én eskettem őt, s akkor - a lakodalmi ebéd után - behívott a szomszéd szobába s ott térden állva bocsánatot kért. Szívből megbocsátottam neki. Egyébként megjegyzem, hogy a forradalom alatt magának semmit nem harácsolt; vlmi nagyzási hóbort szállta meg, s ő akart lenni Sóskút „közélelmezési minisztere”. A forradalmi időknek egy másik neve­zetes alakja valami Novoszádi (magas, erős, vörösképű alak) is jóravaló, csendes ember lett, híve a papnak. Egyáltalán más szemmel nézem az eseményeket. A frontról hazatért katonák éveken át hivatalból öltek, gyilkoltak, raboltak - s így a háborús pszichózis hatása alatt cselekedtek itthon is. S nyíltan megmondom: valamikép [p] értem és megér­tem, hogy teljes dühhel a káptalani uradalom ellen fordultak. A káptalani urada­lom a háború alatt az emberséges érzésnek nem adta tanújelét. Egy alkalommal, amikor a búzaforgalom nem volt megkötve, a káptalani uradalom nem a helyi szegényeknek adta el a búzát, hanem a martonvásári zsidónak, s így a szegény hadiasszonyok Gyúróról szerezték be a búzát, s fogatjuk nem lévén, hátukon ci­pelték azt haza. Többen vérfolyásban meg is betegedtek. Az uradalom a hadiár­vákra, hadiözvegyekre nem volt tekintettel. Szóval: nem viselkedett papi urada­lomhoz méltóan a nehéz és súlyos történelmi időkben. [.. .]117 116 E szövegrészlet 1929 augusztusában készült. 117 Egy bekezdést a szerző itt 1931. december 30-án áthúzással törölt, bizonyos szavait olvashatat­lanságig satírozva. Rekonstruálható szövegrészietek: „S még valamit a kommunizmust követő idők­höz: A proletárdiktatúra bukása után másnap megjelent nálam ... áll. isk. igazgató, ki a direktóriumnak tagja volt, s kérte segítségemet és bocsánatomat. Megadtam mindkettőt. „Lássa, maguk minket, papokat kövekkel dobáltak meg, s mi visszadobjuk kenyérrel. ” Bizonyítványt adtam neki, melynek értelmében én kértem fel a direktóriumba való belépésre, hogy mentse, ami menthető. Ez -persze - nem volt igaz. De a levél megmentette a... Szegény embernek kommün alatti szereplése most is rejtély nekem. Addig, s azóta a legkiválóbb tanító; lelkes, becsületes, lelkiismeretes, vallásos, hazafias... A kommün alatt megbotlott. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V. 69

Next

/
Oldalképek
Tartalom