Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - A tanácsköztársaság
Griger Miklós A tanácsköztársaság Régen volt, amikor utoljára írtam e könyvbe.74 Nem is tudom mindazon eseményeket megörökíteni, melyek azóta lejátszódtak. Nem is szükséges. Hiszen a történelem meg fog róluk emlékezni. En csak a magam benyomásait akarom megörökíteni és azokat az eseményeket, melyeknek színhelye Sóskút volt. Az első, amiről meg akarok emlékezni, a proletárdiktatúra, a kommunizmus volt. 1919. március 20-án Székesfehérvárra utaztam, hogy a megejtendő képviselőválasztásokra való előkészítő értekezleten részt vegyek. A vonat ama fülkéjében, melybe a tárnoki állomáson beszálltam, barátom, Huszár Károly volt (volt országgyűlési képviselő - később, a kommunizmus bukása után Magyarország miniszterelnöke)75. A fülkében két hölgy is volt, meg egy úr (zsidó!). Ez utóbbi figyelmeztette Huszárt, hogy ne szivarozzék, mert a hölgyek miniszterek feleségei, mégpedig az egyik a szociáldemokrata Garami, a másik a szociáldemokrata Kunfi felesége. Huszár nem akarta a szivarát abbahagyni, én azonban ezt mondtam: „Garami felesége kedvéért leteszem a szivart (Garami a tisztességesebb szociáldemokrata volt), Kunfi feleségét le sem köpöm...” (Kunfi a legveszedelmesebb szociáldemokrata volt, ő kardoskodott leginkább amellett, hogy a hitoktatás az iskolából kizárassék.) Amikor Fehérvárott a vonatról leszálltunk, Huszár figyelmeztetett, hogy ebből nagy baj lehet, mert Kunfi hatalmas ember. Az értekezletet megtartottuk. Este még Fehérvárott megtudtuk, hogy választások nem lesznek, hogy kitört a proletárdiktatúra, megalakult a magyar tanácsköztársaság. El lehet képzelni, minő érzelmekkel utaztam haza. Hazajövet Csányi László káplánom76 figyelmeztetett, hogy azonnal utazzam el s rejtőzzem el, mert életem veszélyben forog. Szegény jó anyám is kérlelt, ő is féltette életemet. Én azonban elhatároztam, hogy maradok; és ha kell, meghalok hitemért. Másnap, illetve március 23-án Budapestre mentem és a lazarista atyáknál életgyónást végeztem. .. 74 E sorokat 1922. december 4-ére datálja a szerző. 75 Huszár Károly (1882, Nussdorf- 1941, Budapest) tanító, politikus. 1910-1918 között a Katolikus Néppárt országgyűlési képviselője. 1919. augusztus 15. - november 24. között vallás- és közoktatásügyi miniszter, majd 1920. március 15-ig miniszterelnök, munkaügyi és népjóléti miniszter. 1928-1934 között az Országos Társadalombiztosító Intézet elnöke és felsőházi tag. 1932- től haláláig az Actio Catholica alelnöke. 76 Csányi László (1892, Nagykanizsa - 1956, Székesfehérvár). Székesfehérvári egyházmegyés pappá szentelték 1918-ban. Káplánévei után 1927-1930 között udvari káplán Sárszentmihályon, majd Szigetmonostor, 1933-tól Csór lelkipásztora. 1949-től Vérteskozma, 1952-1955 között Zámoly plébánosa. 54 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
