Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Forrásközlés - Forradalom Sóskúton
1 Megrémültünk. Az vigasztalt csak, hogy a sóskútiak nem tudják, hogy nem csak 60, de még 4 embert sem tudnak Pestről küldeni. Nov. 4. Hétfő. Hajói emlékszem, e napon reggel megalakult az élelmezési bizottság; és jelentkeztek azok, kik a nemzetőrségbe hajlandók belépni. A községháza előtt nagy csoportosulás volt, egy Farkas nevű demokrata beszélt. Becsületére legyen mondva, nem mondott semmi olyat, ami a kath. Egyházra sértő volna. Radikális birtokpolitikát hirdetett, s ebben - mi tagadás - igaza van. Este olyan dolog történt, mely rengeteg bajnak, sőt halálnak lett okozója. Este 7-8 óra tájt Rehus segédjegyzőhöz mentem, mikor az úton termett lóháton Chrenkó János (Rózsa Sándor). Én két emberrel beszélgettem, de mivel fa mögött álltam, engem nem látott. Hát azoknak mondta: „Hoztam 100 tehenet az Odön-majorból, és nincs, aki behajtsa a faluba. Itt vannak a majorban”. Én azt hittem, hogy megbolondult, az egészből legfeljebb az lehet igaz, hogy nehány tehenet behajtott a faluba. Elmondtam ezt Rehusnak, s rossz tréfának tartottuk mindketten a dolgot. Nov. 5. Kedd. Reggel értesültem, hogy vagy 100 marhát hoztak, illetve raboltak, és Odön-majorból 8-10 lovat. Egy igen derék ember is mondta nekem, hogy szánalomból a faluban bitangul csatangoló lovat állított istállójába. Ez Reiner egyházfi volt. Megmondtam neki, hogy ez vissza kell adnia. Azt mondta, hogy ez természetes. Szt. mise után összejöttünk a községháza előtt. Beszédet intéztem a néphez, s többek közt mondtam, hogy adják vissza az elhajtott jószágot (azt nem mertem mondani, hogy rablott jószágot, mert attól tartottam, hogy vlki a tömegből reám lő, szőrmentiben kellett beszélnem), mert ha nem teszik, a farsangra böjt következik. Valaki közbeszólt, hogy ha a sóskútiak nem viszik el a marhát, elviszik az etyekiek, s elég volt már a böjtből, legyen most farsang. Délfelé beállított hozzám a káplán, s jelentette, hogy az etyeki Odön-puszta felől géppuska-kattogást és lövéseket lehet hallani. Később, mások is jelentették ezt. De hogy kik azok a katonák, arról többféle hírek és rémhírek keringtek. Egyik azt mondta, hogy közeledik Sóskút felé az a gépfegyveres banda, mely nehány napja Zsámbékon pusztított és rabolt. Másik azt mondta, hogy etyeki és biai katonák, kik rablóhadjáratra indultak. Harmadik azt állította, hogy Deutsch bérlő zsoldos katonákat fogadott fel a puszta védelmére. Hírek jöttek, hogy lelőttek már nehány embert. E hír valónak is bizonyult. Lelőtték Ábel Jánosnét, 61 éves asszonyt, Mühlhauser Mihályt, 46 éves embert. Előbbi haslövést, utóbbi gégelövést kapott. E két sóskútin kívül lelőtték Lizicska Fábián 38 évest Pusztazámorról. Mindhárman ott jártak a bérlő kukoricásában, és vlmit el akartak vinni, ami nem volt az övék. (E híreket pontosan csak később tudtuk meg, akkor csak mint rémhírek szállingóztak.) Griger Miklós 48 FORRÁSOKA SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
