Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)

Forrásközlés - Népmissiók

Griger Miklós éppen ennek a nevére nem emlékszem.)39 A szent missió maga rosszul indult. Nagyon kevés ember jelent meg a templomban. Én betegen feküdtem, lábam kificamítva. Szerdán délben már azon tanácskoztunk a lazarista atyákkal, hogy beszüntetjük a szent missiót - de a délutáni gyermekáldás híveim lelkét meg­fogta. Ettől kezdve szorgalmasan jártak a templomba és hallgatták a jó lazarista atyák szentbeszédeit. Híveim zöme meggyónt és megáldozott. Az Ur Jézus áld­ja meg a lazarista atyákat! Én ellátást adtam nekik. Pénzt tőlem nem fogadtak el. Megígértem nekik, hogy könyvtáramat nekik hagyományozom. A szt. missió befejeztével a községi elöljáróság a plébánián köszönetét mon­dott a lazaristáknak és a képviselőtestület jegyzőkönyvileg fejezte ki köszönetét. Harmadik missió, 1930. jan. 19. —jan. 26. A harmadik szent missió ittlétem alatt. Mivel érzem, hogy nem sokáig élek, mindent elkövettem, hogy egy szt. missióval még egyszer segítsem a híveimet lelki üdvösségük ügyében. A két missiós atya lazarista voltak [sic!]: Horváth La­jos40 és Grőne Lajos.41 Előbbi öreg missionárius, utóbbi az én volt besztercebá­nyai spirituálisom és volt morális-pasztorális tanárom.42 Utóbbi körülmény igen meghatott. Vlmikor egyikünk sem gondolt arra, hogy elhagyja a besztercebá­nyai egyházmegyét, s íme - itt találkoztunk. O 4-5 évvel ezelőtt lett lazarista. Már fiatalkorában szeretett volna belépni, de Radnai püspök nem engedte. Vég­re a csehek püspöke, dr. Blaha Marián43 szívesen elengedte. Úgyis szálka volt a csehek szemében. kötelékébe 1897-ben lépett Grazban. 1904-ben szentelték pappá. A piliscsabai ház tagja lett, de volt csángó misszióban is. 1909-től a budapesti Gát utcai, 1921-től a Ménesi úti rendház tagja. Életéről lásd: Kárpáti Pál: Krisztus papja. Puskásy Pál lazarista atya élete. Budapest, 1942. 39 Későbbi beszúrás: „(Hrebik)!”- Hrebik Izidor CM (1876 -1929, Lakócsa). A lazarista rend tagja 1894-től. Bécsben, 1916-tól Piliscsabán, 1924-től Lakócsán szolgált, 1927-től házfőnök is. 40 Horváth Lajos CM (1872 - 1940). A lazarista rend tagja 1905-től. 1919-től tartományfőnöki tanácsos. 1919-ben súlyosan megverték Budapesten. 1920-1922 között a Gát utcai ház főnöke, majd a Ménesi úti ház tagja. 41 Grőne Lajos (1870, Suttrupp - 1948, Budapest) katolikus pap. A besztercebányai egyházmegye papja 1896-tól, 1900-tól szemináriumi tanár és spirituális, később vicerektor. 1908-tól Garam­­szentbenedek adminisztrátora, 1910-től plébánosa. 1918-ban pápai kamarási címet nyert. 1925- ben lépett a lazarista rend közösségébe, 1927-1928 között a budapesti rendház tagja, 1928-1931 között a lakócsaié, 1932-1934 közt a szobié. 1934-1936 között lakócsai házfőnök. 1936-tól újra Budapesten élt. 42 Griger Miklós egy országgyűlési beszédében is említi ezt a kapcsolatot. (Az 1931. évi július hó 18-ára hirdetett országgyűlés nyomtatványai. Képviselőház. Napló. XVII. kötet. A képviselőház 196. ülése (1933. június 9.) 141.). 43 Marian Blaha (1869, Liptóújvár - 1943, Garamszentkereszt). 1892-ben szentelték a szepesi egyházmegye papjává. Radnai Farkas eltávolítása után 1920-ban kinevezett, 1921-től felszentelt 32 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.

Next

/
Oldalképek
Tartalom