Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 6. Griger Miklós beszéde a székesfehérvári Prohászka-emléktemplom alapkőletételekor (1929)
Függelék szóló ünneplést, - ha Ottokár atyánk a másvilágból ma kimenőt kapna, megjelennék itt, s látna bennünket, hűséges apostolutódját, papjait, híveit, mint tesszük le fényes, ragyogó ünnepség keretében az ő emlékére egy új templom alapkövét, mint vetjük el a földbe egy új templom titokzatos magvát: minden férfiassága és fegyelmezettsége dacára záporként hullatná az öröm könnyeit, mert látná, hogy hálás gyermekei vagyunk, szeretetéért szeretettel fizetünk, s oly módon akarjuk tiszteletét emelni, hódolatunkat neki bemutatni s hálánkat iránta leróni, mely Isten dicsőségét s a lel kék javát szolgálja, s egyedül alkalmas arra, hogy e városban halála után is tovább folytatódjék az a mű, melyet ő kezdett, s nemzedékről-nemzedékre terjedjen ama égi áldás, melyet életében annyiszor esdekelt és adott reánk. Valóban, kedves testvéreim, szent és üdvös volt a Prohászka-emléktemplom építésének gondolata, s érdemdús ama áldozatkészség, mely e szent és magasztos gondolat megvalósítását most lehetővé teszi. Akik e templom építéséhez hozzájárultatok, vagy hozzájárulni fogtok, adósaitokká tettétek nemcsak kortársaitokat, hanem utódaitokat is. S amikor lelki szemeimmel látom azokat a százezreket és milliókat, kik az eljövendő évtizedek és évszázadok folyamán végeláthatatlan tömegekben hömpölyögnek e templom felé, s átlépik annak küszöbét, hogy összezúzott szívük fohászkodásait az eucharisztikus Jézus lábaihoz tegyék, a szomorúakat, lelki-testi nyavalyában szenvedőket, akik itt kisírják magukat, a szegényeket és elhagyottakat, akik itt megvigasztalódnak, a bűnösöket, akik bocsánatot keresnek és nyernek, az ártatlanokat, akik erényükben megerősödnek: ama szent reménnyel töltekezem, hogy ezek a milliók áldani fogják emléketeket, áldani fogják haló poraitokat, imádkozni fognak értetek ama házban, melyet Ottokár püspökatyánk iránt való kegyeletből Istennek, magatoknak s nekik építettetek. De adóstokká tettétek a végtelenül gazdag, hűséges és felséges Úristent is, aki nem engedi, hogy teremtményei nagylelkűségben felülmúlják, s megfizet a gazdagnak minden adományáért, a szegénynek minden filléréért, itt s az örökkévalóságban. Esedezzünk Istenhez, hogy áldja meg e helyet. A jó Isten nem feledkezik meg rólatok, mert hiszen „lapides de pariete clamabunt”, a kövek kiáltanak138 irgalomért: ez épületnek minden kövén, minden tégláján angyalkezek által vésett felirat van, az adakozónak nevével, az áldozattal, melyet érte hozott, a szeretettel, mellyel adta s a jutalommal, melyet kiérdemelt. S ha e templom állni fog falaival, tornyával: mint egy kőbevésett imádság fog az 138 Vö. Lk 19,40. 176 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
