Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 3. Griger Miklós beszéde a nemzetgyűlésben a földbirtokreform törvényjavaslat vitájában (1920)
Függelék Végül azért is vagyok híve a földbirtokreformnak, mert úgy gondolom, hogy ezzel a felséges Úristennek szándékát szolgálom, amely híven tükröződik a Szentírásban, Mózes birtokpolitikájában, a próféták szavaiban és az evangéliumban - mert ne gondolják a szociáldemokraták, hogy az individuális kapitalizmus ellen Marx vette fel elsőnek a harcot. Az ő bibliájuknál, Marx kapitáliájánál sokkal régibb a mi Bibliánk, amelynek minden lapja a szociális igazságot tanítja. (Ügy van! Ügy van!) Lássuk előbb Mózes agrárpolitikáját. E politikának jellemző vonása a birtokegyenlőség és az egyenlőség megtartására vonatkozó törekvések. Különleges intézkedésekkel biztosította, hogy a kiosztott föld a családnál, illetve a törzsnél maradjon és megakadályozta azt, hogy egyesek könnyelműsége miatt egész nemzedékek proletariátusba süllyedjenek, egyesek lelkiismeretlensége miatt az utódok elzárassanak a megélhetés legtermészetesebb forrásától, a földtől. A földbirtok egészséges megoszlását biztosító intézkedések közül a legérdekesebb és a legfontosabb a jubileumi esztendő volt. (Nagy János (egri): Sohasem tartották meg!) Megtartották addig, amíg agrárnép voltak. (NagyJános (egri): Nem tartották meg!) Világos dolog, hogy nem betűről-betűre, nem hűségesen tartották meg, mert hiszen a zsidók akkor is zsidók voltak. (Derültség.) A jubileumi év minden ötvenedik esztendő volt és ebben az eladott birtok visszaszállt az eladóra, az eredeti tulajdonosra, illetőleg annak gyermekeire. (Olvassa:) „És szenteld meg az ötvenedik esztendőt és nevezd földed minden lakója szabadulásának, mert örvendetes év az; ekkor minden ember jusson birtokához, mert ez az örvendetes év, az ötvenedik esztendő” — mondja a Szentírás.97 (Fangler Béla: Most is így kellene!) Nem az a fontos, hogy a zsidók megtartották-e ezt a törvényt, hanem az a fontos, hogy ez az Istennek szava. A próféták is hirdetik Isten gondolatát. Nevezetesen Izaiás próféta a következőket mondja (olvassa)-. „Jaj nektek, akik házhoz házat ragasztotok és mezőhöz mezőt, földhöz földet foglaltok le a hely véghatáráig.”98 99 Vagyis ez azt jelenti: amíg ti nagybirtokosok annyira terpeszkedtek, hogy a szegény ember egy kis darab földhöz se juthat. Izaiás prófétának igaza van, és én azt mondom: Izaiás, jer, kelj fel sírodból, és segíts nekünk abban a küzdelemben, amelyet mi folytatunk. (Mozgás a baloldalon.) Hogy az evangélium mit kíván tőlünk, azzal tisztában lehet mindenki, aki az evangélium gondolatait csak megízlelte is: keressétek először Istennek országát és az ő igazságát, mondja az Ür." Nem irgalmat, hanem igazságot követelünk. Igazságot, mert ez a békés társadalmi és egészséges gazdasági életnek alapfeltétele, amely minden dolgozó embernek emberhez méltó életet biztosít. 97 Lev 25,10. 98 íz 5, 8. 99 Mt 6,33. 152 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
