Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 3. Griger Miklós beszéde a nemzetgyűlésben a földbirtokreform törvényjavaslat vitájában (1920)
I deni. A kisüzem életképes, halad, fejlődni ép[p]úgy tud, mint a nagyüzem, s így a népélelmezés feladatait is megfelelően szolgálja.” Azért idéztem ezeket, mert nem vagyok biztos felőle, vajon Czettler Jenő igen t. képviselőtársam fogja-e ezt idézni saját művéből. (Derültségjobbfelől.) T. Nemzetgyűlés! Czettler és Kenéz a mezőgazdasági szakirodalom terén olyan tekintélyek, akik előtt feltétlenül kalapot kell emelni, különösen, ha álláspontjukat ellentmondást nem tűrő érvekkel indokolják. Kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék megengedni, hogy ezeken az érveken most csak átfussak, mert még más dolgokat is el akarok mondani egy kis szünet után. Függelék T. Nemzetgyűlési Kenéz Béla képviselőtársam előadói beszédében tegnap már részletesen bebizonyította azt, hogy a mezőgazdasági műveltségnek elterjedésével a szövetkezés a kisgazdaságokat is sok olyan előnyhöz fogja juttatni, melyekkel ma csak a nagygazdaságok rendelkeznek. Arra is kiterjeszkedett az előadó úr, hogy emberi munkaerő dolgában a kisgazdaság sokkal jobban áll, mint a nagygazdaság; azt is szóvá tette, hogy a nagybirtok óriási területeket von el a kedvtelésre és fényűzésre szolgáló parkokkal és vadászterületekkel - úgyhogy teljesen bebizonyítottnak látom azt a tételt, hogy a nagyüzem a több termelés szempontjából nem feltétlenül jobb a kisüzemnél. Miután így mérték alá vettük a nagybirtok jelentőségét a többtermelés szempontjából, lássuk, hogy milyen álláspontot foglalnak el a többtermeléssel szemben maguk a nagybirtokosok. Azt kellene hinnünk, hogy a nagybirtokosok feltétlenül a többtermelésnek hívei. Pedig még sincs így. Miért? Mert a többtermelés a nagybirtokosnak csak abban az esetben használ, ha emeli a föld jövedelmét, vagyis olyan időben, amikor nemcsak a termésátlag nagyobb, hanem a gabona ára is magasabb, a munkabérek pedig alacsonyak. Világossá vált ez pl. 1910-ben, amikor az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, illetve a nagybirtokos-érdekeltség leplezetlen antipátiával, sőt éles támadással felelt Serényi akkori földmívelésügyi ministernek igen szerény és csak nagy általánosságban mozgó több termelési javaslatára, amiből azt lehet következtetni, hogy a nagybirtokos-osztály nem olyan feltétlen és megbízható híve a többtermelésnek. Elénk világosságot derít a nagybirtokosság körében uralkodó hangulatra egy ismert nagybirtokosnak, Rohonczy Gedeonnak búza-kartell javaslata is. Rohonczy 1910-ben egy napilapban felszólította agrártestvéreit, hogy fogjanak össze és részben önkéntes megegyezés útján, részben pedig kényszerítő kormá- 83 83 Griger beszédét 10 perc szünet és az elnök leváltása után folytatta. 138 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
