Mózessy Gergely (szerk.): Griger Miklós feljegyzései - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 5. (Székesfehérvár, 2022)
Függelék - 1. Griger Miklós: Mária, segíts! (1915)
Függelék megtántorodtam s azt hittem: meg kell szöknöm e pokolból. S mégis biztatnom kellett magamat: itt kell maradnod, hisz esküvel ígérted Istennek, hogy hű leszel a zászlóhoz; meghalhatsz, de maradnod kell... Itt csak egy segített: a hit. Nyíltan kijelentem - s gúnyolódjék, akinek bátorsága van hozzá, - mikor éreztem, hogy inogni kezdek hűségemben, odanyúltam a Mária-éremhez, melyet édesanyám áldott keze akasztott nyakamba, s e horgonyba kapaszkodva rohantam előre, bátran, mámorosán, diadalt szomjazva, ezer veszélybe, a halál torkába” - olvassuk egy százados tábori levelében. „Bajtárs, nyisd ki torniszteremet, vedd ki belőle az olvasót, csavard kezeim köré, s úgy temessetek el” - könyörög bajtársának elhaló hangon a haldokló hős. Testvérek, a harc hevében s a zúgó shrapnell-orkánban [sic!] nem az Ibsen istenkáromlása járja: „El a sápadt Krisztussal! El a véres Megváltó-kezekkel! El a sápadt Galileaival, ki megkeseríti életörömeinket”!34 — de a megtért Lavedan35 hitvallása tör ki a lelkekből: „Ismét hiszek, hiszek Istenben!” s a sötétségben túlvilági fényben ragyog a „rex saeculorum immortalis”,36 „a századok halhatatlan királya”, a lelkek ura és pásztora: Jézus Krisztus, kinek lábaihoz borul hívő és hitetlen a meggyógyult vaknak hitvallásával: credo... hiszek... Háború, te véres tanítómester, megtanítottál hinni bennünket, s egyúttal tisztelni a hit letéteményesét s őrét is: az Egyházat s a Szentatyát. Hajóroncsnak, wracknak37 tekintették sokan az Egyházat, melyet a szélvész az élet tengeréből kidobott a homokos sivatagra, hullának, mely a „haladás” és „természettudományos világfelfogás” leheletétől oszlásnak indult... S íme! A népóceán toronymagas vérhullámai zúgnak, rombolnak, temetnek, a sötét felhőktől nem látni földet, partot s eget, de Péter hajója vészben, viharban nyugodtan evez, s akik rajta vannak: partot, földet, szent földet és csillagos eget látnak mindenkor. Birodalmak alakulnak s pusztulnak, bölcsészeti rendszerek születnek s kimúlnak, s a mindig üldözött Egyház mindig diadalmaskodik, a halottnak híresztelt Egyház mindig él. S amint egy hatalmas irányzat durva, őrjöngő, fanatikus egyházgyűlöletében azt hirdette, hogy „az Egyház meghalt, s utána jött egy évszázados haláltánc”, amint megháborodott toliforgatók az úgynevezett magyar sajtóban (Nyugat) azt írták, hogy „halott vagy kereszténység, mint mithológia, mint epika, halott vagy egészen”38 - azon képpen Sajtó-izrael, nevezetesen a katholikus családi szenté34 Henrik Ibsen (1828, Skien - 1905, Kristiana) norvég drámaíró. E kijelentéseit idézte Wilhelm Dederich: Kriegsglocken. Ein neunfach Geläute. Krieg-Missions Predigten. Paderborn [é.n.] című munkájában. 35 Henri Lavedan (1859, Orleans - 1940, Párizs) francia író. 36 Vo. ITim 1,17. 37 Értsd: elpusztultnak, romlásnak indultnak - angol. 38 Szabó Dezső a Nyugatban folytatásokban 1913-ban megjelentéifuturizmus: az élet és művészet új 110 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL V.
