Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 196. Üröm, 1924. Braun Gyula plébános jelentése, 1925. január 9. Az ürömi róni. kath. plébánia hivataltól 4/1925. Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr! Kegyelmes Atyám! Hivatkozással a körlevélben 1346/1924. sz. a megjelent Kegyes rendeletére az 1924. évi lelkipásztori jelentésemet az alábbiakban vagyok bátor előterjeszteni. Kezdem a gyermekeknél. Amióta az iskolásokat is felveszem Jézus Szt. Szíve Társulatába, azóta nemcsak a kötelező szt. gyónásaikat végzik, hanem sokan havonta megjelennek az Úr asztalánál Jézus Szíve péntekén, amikor is szentséges mise alatt a felnőttekkel együtt végeznek engesztelő szt. áldozást. Jézus Szíve ájtatosságának terjesztésével látom Isten kegyelmének rendkívüli működését, mert több csodás megtérés fordult elő és a napi áldozok száma is gyarapodik. A kath. iskolánk ellen a jegyző a községben hangulatot kelt azzal, hogy nagyon sok az iskolai pótadó. Úgy látszik azonban, hogy ő az ezzel járó munkát sokallja, mert ő tartozik beszedni az iskola és hitközség adóját. Most már az elöljáróságot praepárálja [sic!], hogy a község a jövőben ne hajtsa be az iskola adót, hanem erről gondoskodjék az iskolaszék. Nem győzöm híveimet eléggé felvilágosítani, hogy ne álljanak kötélnek, mert ezzel nem könnyűének helyzetükön, a pótadó nem fog kevesebb lenni. A község az iskolának már emberemlékezet óta faiskola, később gazdasági ismétlő iskola céljára területet adott át, mely a kántortanító kezelése alatt állott. Ezt a területet is a község részére vindikálja a jegyző azon a címen, hogy jelenleg nincs fa benne és csak a kántortanító használja. Pedig ezen területet részben szőlővel ültette ki a legutóbbi kántor gazdasági ismétlő iskola céljára. A községi képviselőtestületi gyűlésen már kétszer volt ez az ügy tárgyalásra kitűzve, de minden alkalommal leszavazták a jegyzőt indítványával, erre a megyéhez fellebbezést jelentett be. így állandó küzdelmem van a kath. iskola érdekében. Az ifjúságnak intenzív pasztorációja érdekében megalakítottuk az elmúlt évben az „Ürömi róm. kath. ifjúsági és önművelődési egyesületet”-et, melynek alapszabályai jóváhagyás végett a minisztériumba terjesztettek. Megalakuláskor már 40 ifjú jelentkezett. Az iparosok érdekeinek megvédésére szintén tömörültek az elmúlt évben és megalakították a „Kér. Iparosok Köré”-t. A keresztény irányzatot a körben biztosítottam, ami néhány kommunista érzelmű iparosnak nem tetszett és kilépett a körből. A szentségekhez híveim nagy része járul, csak a gyári munkás férfiak maradnak el. Húsvétkor 700 körül volt a gyónók száma helyben, egy része híveimnek a szomszéd fővárosba is megy, és ott végzi szt. gyónását. Idegen gyóntató is volt, és akkor közel 100 férfi járult a szentségekhez. Az ádventi gyónást is szépen kultiválják, az elmúlt adventi időben 600-nál többen gyóntak és áldoztak. Híveim száma 1360 körül mozog. A betegek sem hanyagolják el a szentségek felvételét. A lefolyt esztendőben csak egy halt meg provisio nélkül a felnőttek közül, mely eset váratlan volt Ezekben voltam bátor rövid képét adni az elmúlt év plébánia eseményeinek. Felszentelt kezeit csókolva, püspökatyai áldását kérve, maradtam Nagyméltóságodnak Krisztusban engedelmes fia: Üröm, 1925. évi január hó 9-én Braun Gyula h. plébános 448 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
