Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

Lelkipásztorí jelentések, 1924-1926 ra vonatkozólag azonban azt a sajátságos körülményt jelentette, hogy mind a két hely (egy Budafokon és egy Kelenvölgyben) hatósági engedélyt mutatott fel, s így velük szemben csak az az erő áll rendelke­zésemre, amit a kath. szervezetek propagandája, s az én buzdításaim képviselnek. A rendőrségről je­lentem még, hogy vezetősége hivatásának magaslatán áll, s felkérésemre a bibliatársulat által kiadott írások terjesztőit még akkor is zavarja munkájában, ha hatósági engedéllyel rendelkeznek. Fájdalom, hogy a kormányhatalom érthetetlen engedékenysége miatt a sociáldemokrata izgatok ellen, kik leg­alább havonkint tartanak nyilvános gyűléseket, nem tud kellő eredménnyel fellépni. A rendőrség - tehát [a] tisztikar és legénység - jó szellemének ápolására minden hónap első pén­tekijén délután 4-[től] 5-ig a rendőrségi laktanyában ájtatosságot tartok. Az ügy fontossága miatt sze­mélyesen végzem. Először a szentírásból olvasok fel egy fejezetet, utána alkalmi beszéd, végül egy ró­zsafüzér elimádkozása hangosan és közösen. A rendőrség vezetősége a szabadidős legénységet s a tisztikart is kivezényli, s a tanácsos maga is részt vesz. A jelenlevők száma 18-20. Húsvétkor felvonu­lással közös szent áldozást tervezünk. Munkásügyek. A gyárak és pincék forgalomhiánya miatt igen nagy volt egész esztendőben a sze­génység, mert a munkásoknak nem jutott munkaalkalom, s mivel a tulajdonosok is nehéz gondokkal küzdenek, a máskor segítségre juttatott, s szervezeteim (soc. miss, társulat, oltáregylet, Erzsébet egy­let) által szétosztott anyagi segély is minimális volt, egész évben 8 millió. Karácsonykor szétosztatott rászoruló családok között 150 db nagy tejes kalács és 45 pár cipő. Munkásszervezetek a szakszervezeteken kívül a munkástestedző egyesület, s a munkás dalárda. A szakszervezetekhez, mint olyanhoz nem tudok hozzáférni, de a tagoknak minden különbségtevés nélkül minden ügyükben - ha hozzám fordulnak - szívesen és mindig rendelkezésükre állok, s igen sokszor sikerült segítenem a hatóságok előtt. Ezzel a két munkásegyesülettel azonban kerestem az érintkezést. A munkás testedző egyesület, röviden B.M.T. volt például az, aki bérmáláskor a biciklistá­kat felvirágozott kerékpárokkal szállította; a munkásdalárda énekpróbáit pedig többször felkeresem, hangversenyükön néha megjelenek. A mai helyzet szerint a dalárda nő tagjai közöl van két oltáregye­sületi csoportvezető, s legutóbb, egy ünnepségen, amikor a szereplésre a dalárdát felkértem, szerepel­ni ugyan nem szerepeltek, nem énekeltek még, de már képviseletüket elküldötték. Kénytelen vagyok [... ] a sok bizalmatlanság legyőzéséért türelemmel kivárni ügynél, melynél a sok ellenséges agitáció ellensúlyozására csak egy eszköz van: a végsőkig menő, s mindenben megmutatkozó, megértő jóindu­lat. Két kellemetlen akadályról említést kell tenni. Az egyik állandó: a polgárság nemtörődése a mun­kásság sociáldemokrata beszervezéseivel szemben; sőt ellenségeskedés, hogy ne használjam az el­nyomás szót. A másik múló természetű volt, de annál nagyobb és kellemetlenebb. Megalakult ugyanis a templomi dalárda, nagyobbrészt kongreganisták részvételével, s akkor megtörtént az a nagyszerű eset, hogy az említett oltáregyesületi csoportvezető munkáslány közvetítésével a munkásdalárda éne­kesnői közöl a templomi dalárdába 14-en bekéredzkedtek. A legnagyobb örömmel fogadtam őket, de rettenetes megbántásban részesültek, mert a dalárdában levő leánykongreganisták ellenük fordultak tudtom és megkérdezésem nélkül.79 Megsebzett lelkűknek fájdalmát még nem sikerült eloszlatnom. Ez az elmúlt év képe nagy vonásokban. Mikor még megjegyzem, hogy munkatársaim közöl eddig csak egyben találtam meg azt az önzetlen és serény munkát (ifj. Horváth József), aki a sok munkát erővel és kitartással bírta, s volt érzéke a cooperalás ás subordináció80 iránt. Mint 1926. évi tervet ter­79 A kéziratból egy sor vastagon kisatírozva: vélhetően a plébános megnevezte az elutasítás vezetőit, majd in­kább törölte nevüket a jelentésből. 811 Együttműködés és alárendeltség - latin. 80 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom