Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Függelék - Életrajzi adattár

Függelék maprofesszor Budapesten. 1905 decemberétől székesfehérvári püspök. Nagy hatású szónok, filozó­fus, teológus, szociális apostol, a politikai katolicizmus markáns képviselője - ugyanakkor kivételesen puritán főpapegyéniség. PULI GYÖRGY (1863, Székesfehérvár - 1944, Bodajk) Szentelték: 1887. Ráckevén, Pázmándon, Dunabogdányban, Törökbálinton és Etyeken töltött káplánévek után 1894-ben biai, majd 1894- től gánti, 1904-től mányi, 1906-tól bakonykutii, 1908-ban dunabogdányi adminisztrátor. Plébános Bodajkon 1909-tól. Esperes 1911-21 között. Tiszteletbeli kanonok 1939-től. Nyugállományban 1943- tól. RÁCZ ENDRE (1859, Székesfehérvár - 1916, Székesfehérvár) Szentelték: 1884. Kálozon és Pázmándon töltött káplánévek után Alcsúton udvari lelkész 1889-től. 1893-tól Zámolyon adminiszt­rátor, 1895-től csákvári plébános. 1914-től kanonok. RADNICH IMRE (1867, Szeged - 1935) Szentelték: 1889. Káplánévei után 1891-től Kálozon admi­nisztrátor, majd plébános. 1909-től 1933-ig Zsámbék plébánosa. REICUARDT ANDRÁS (1888, Isztimér - 1970, Székesfehérvár) Szentelték: Székesfehérvár, 1912. Káplánkodott Martonvásáron, Rácalmáson, Etyeken és Pilisvörösvárott, közben 1915-1918 közt tábori lelkész. 1919-től Pilisszentivánon lelkész, 1922-től 1957-ben történt nyugdíjazásáig Pesthidegkút plé­bánosa. RÓBL JÁNOS (1877, Moson - 1951, Budapest) Szentelték: 1900. Káplánévei után 1907-től Buda­­kalászon, 1917-től Csepelen plébános. 1947-től nyugállományban, de a papi szolgálattal nem hagy fel: 1948-tól szanatóriumi lelkész Törökbálinton, 1950-től haláláig Hantoson plébános. 1924-től cím­zetes kanonok. RÓTT NÁNDOR (1869, Bodenstadt - 1939, Veszprém) Pappá szentelték: 1896. Teológiai ta­nár Esztergomban 1897-től, Bécsben 1902-től. 1908-tól kanonok, 1911-től a központi papnevelde kormányzója. 1917-től veszprémi püspök. ROSMANITH KAZMÉR OFM (1865, Arad - 1926, Budapest) 1883-tól a ferences rend közös­ségében, a kapisztránus provincia tagja. Szentelték 1888. A pécsi, dunafóldvári, simontornyai, gyöngyösi, fiileki, jászberényi, szolnoki rendházaknak volt tagja, többnyire hitszónoki beosztás­ban. 1922-től ismét Dunafóldváron. RÖSLER IGNÁC (1886, Budapest - 1927) Szentelték: 1909. Ráckevén, Nagytétényben káplán, ad­minisztrátor ugyanott majd Martonvásáron, ismét káplán Pilisvörösvárott, majd Budafokon. Tábori lelkész, 1918-27 közt Diósd lelkésze. SÁNDY JÁNOS (1884, Székesfehérvár - 1944, Székesfehérvár) Szentelték: 1908. Adonyban, Vajtán és Székesfehérvár-Felsővárosban töltött kápláni-adminisztrátori évek után hitoktatóként, majd tá­bori lelkészként szolgált. 1920-tól Cecén lelkész, 1927-től Sárbogárdon adminisztrátor. 1930-tól Székesfehérváron él: öreghegyi lelkész (1933-ig) és hitoktató. SCHIER JÓZSEF (1865, Eger - 1941). Szentelték 1886, Ráckevei és perkátai káplánévek után 1889-től Pátkaadminisztrátora, 1892-től plébánosa. 1922-31 köztesperes. 1938-tól nyugalomban. SCHMALL GYÖRGY (1875, Kerecseny - 1927, Sárbogárd) Szentelték: 1899- Ráckevén, Válón, Székesfehérvár-Felsővárosban káplán, Hantoson adminisztrátor. 1907-től Kislángon, 1911-től Vajtán adminisztrátor. 1913-ban rövid ideig kihelyezett káplán Fehérvárcsurgón, majd Sárbogárd plébánosa. SCHROTTY PÁL OFM (1886, Budakeszi - I960, Budapest) A ferences rendbe lép: 1903, a kapisztránus rendartomány tagja, külföldi tanulmányok után pappá szentelik: 1911. Teológiai tanár Gyöngyösön, az I. világháborúban tábori lelkész. 1918-22: külföldön. 1927-től Rómában a 520 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom