Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 utolsó kenet fontosságáról. A házasság szentségénél a vegyesházasság veszedelmeit és az okokat, miknek alapján az Egyház esetleg a fölmentvényt megadja, fejtegetem. A nagyböjt folyamán pedig a bűnbánat szentségére terjeszkedem ki részletesen, [sic!] Azért a téli hónapokban szólok az elmondottakról, mivel ezen vasárnapokon van legtöbb hallgatóm. A segédlelkész társaimat is arra szoktam kérni, hogy a finálékban is hasonlóan cselekedjenek. Katechezisszerű beszédeimet híveim nagy figyelemmel hallgatják, és Isten kegyelme után ennek tulajdonítom, hogy pl. a vegyesvallású házasságok - ritka kivétellel - itt, Válban előttem köttetnek. Múlt évben is nem az Egyház színe előtt kötött vegyesházasság egytől-egyig a filiákra esett. Az akatolikus lelkész előtt kötött vegyesházasságok okát abban vélem fölfödözni, hogy ma már az akatolikusok is erősebben fogják híveiket; hogy a megegyezés itt, Válban a főszolgabíró előtt történhetik, így bizonyos utánjárásban kerül; de főleg az augustia loci, melynél fogva a kevés számú és szegényebb katholikus a sokszorosan többségben lévő és vagyonilag tehetősebb protestánsok között vannak elszórva. Válban is fölütötte a fejét az Adventista - vagy amint a nép [által] a szombat megülése miatt szombatistáknak nevezett - szekta a fejét. Két ref. asszony lenne a szekta fanatikus terjesztője. Amint hallom, sikerült is nekik 5-6 ref. család asszonyait maguk köré vonni. Férfi eddig csak egy akadt. A többi család férfi tagjai csőrrel-pörrel, nem ritkán ütlegekkel is iparkodnak asszonyaikat a józanabb belátásra és a rendes házi munkára szorítani. Hála a jó Istennek, szorgos utánajárással sikerült meggyőződnöm, hogy híveim közöl a mai napig egy sem tévelyedett meg. Pedig elég nagy a csábítás. Ruhát ígérnek, olcsó könyveket árulnak, s ha pénzért nem veszik, ingyen is odaadják. Nekem is sikerült egy szép kötésű, gyönyörűen illusztrált, piros könyvet kézhez kapnom. Czíme: Gondolatok Krtus hegyi beszédéről, írta White E. G., kiadja a Vallásos iratok nemz.közi kiadóhivatala, Bpest. Tiszta, világos nyomás finom papíron, kifogástalan fordítás, 186 oldal. Olvasgattam, hogy megismerjem, és könnyebben védekezhessem. Eltekintve néhány szarvashibától sehol sem agressiv. Holmi pietistikus írás, tele laikus morárral [sic!]574. Dogmákról, szentségekről, vasár[nap] és ünnepek megüléséről szó sincs. Inkább az Ó, mint az Újszövetségre helyezi a súlyt. Ha szabad ezen álláspontot elfoglalnom, velük szembe különösen a Mária-kultuszt szegezem. Népünk ugyanis a B. Szt. Szűz tiszteletével át van itatva, ők pedig, amint hallom, Máriát az Őt megillető helyről le akarják taszítani. Hitem szerint a jó Isten saját fegyverükkel veri őket, azért nem tudnak a hívők és a szt. Szűz iránt lelkesedő asszonyaink között halászni. De azért őket lekicsinyelnünk nem szabad, ébereknek kell lennünk, mert az ördög sem alszik. A háború folyamán leszerelt orgonánkat körtemre Dreher Jenő Patronus Úr teljesen rendbe hozatta. Ugyancsak körtemre Dreher Jenőné Őnagysága egy fehér köpenyt volt kegyes ajándékozni. Templomunk szükségleteit persely és egyéb bevételekből és adományokból födözöm. Az advent folyamán egy alkalomra a gyúrói plébános úrral, mint szomszéddal fölcseréltük egymást. Este a hívekhez, kik szép számmal jelentek meg, a bűnbánat szentségéről beszéltem, utána litániát tartottam, melynek végeztével gyóntattam. Reggel a jelentkezőket ismét legyóntattam [sic!], majd a legméltóságosabb Oltáriszentségről praedikáltam, azután miséztem, szt. mise alatt áldoztattam. A kevés hívőt számláló hitközségben volt 35-40 gyónóm, és áldozom, köztük olyanok is, kik bizony már régen gyóntak. Megelőzőleg úgy magam itthon, mint a gyúrói plébános úr otthon híveinknek bejelentettük az idegen pap érkezését. Vida Károly s. leikés[z] úrral jól vagyok. Úgy látom, jól érzi magát Válban, én is meg vagyok vele elégedve. 574 Értsd: morállal, azaz erkölcsi fejtegetéssel. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 459
