Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

181b.

Szigetújfalu, 1925.

Csintalan Istvánná postamester sajtójelentése, 1926. január 29-ad 16/1926

Kimutatás

A Szigetújfalu község lakossága részére járó összes napilapokról

Sorsz.

A lap neve

darabsz.

1.

Budapesti Hírlap

2

2.

Pesti Hírlap

8

3.

Pesti Napló

4

4.

Nemzeti Újság

4

5.

Volksblatt

13

6.

Pester Lovd [sic!l

1

7.

Magyarság

6

Szigetújfalu 1926,. január 23-án

Csintalan

182.

Szigetújfalu, 1926.

Kulcsár József plébános jelentése, 1927. január 7.

I/I927.

Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úr!, Kegyes Atyám!

Isten segítségével egy év munkájáról szeretnék hű képet festeni. Ha írásom nem mindenben sikerülne, úgy azért Nagyméltóságod kegyes elnézését kérem, azon megjegyzéssel, hogy legfőbb törekvésem lenne a való tényállást leírni.

Plébániám 2 községből áll, az anyaegyházban van 1800 kath., nagyobbrészt német anyanyelvű, tiszta másvallású család a községben nincs, vegyesházasságban van 4 család, kik a kath. egyház részére reversalist adtak. A község tisztviselői magyarok, kik viszont vagy egyáltalán nem, vagy nagyon keveset értenek németül. A fiókegyházban van 1200 kath., szintén német anyanyelvűek, ott van 2-3 tiszta másvallású család, ref., és van 6-8 vegyesvallású, akik 1-2 kivétellel szintén reversalist adtak a kath. egyház részére. A tisztviselők szintén vagy egyáltalában nem, vagy nagyon keveset értenek németül.

Foglalkozásukra nézve 2/3 részben földmíves, és mint ilyenek, nagyobbrészt szőlőműveléssel foglalkoznak; 1/3 része ipari munkás, akik kisebb részben itthon, nagyobb részben vidéken, Budapesten, dolgoznak (kőművesek) és egy csekély rész állandó gyári munkás. Ez mindkét községre vonatkozik.

Hitéletükre nézve az öregebbek még bent vannak a régi szokásokban, vannak jámbor családok, de ezeknek száma nagyon kevés. És vallási gyakorlataik külső megnyilatkoztatásában a nagy többség hatása alatt állnak, és nem merik vallási gyakorlataikat végezni úgy és olyan mértékben, mint szeretnék. Úgy látszik, így különösen községekben megvan ez a tényező. Különösen érezhető ez az imavégzésnél (asztali áldás, harangszókor), templombajárásnál, és leginkább a sz. gyónásnál. Itt a férfiak egyáltalában nem szoktak gyónni járni. Itt egy férfiú gyónik, amikor megesküszik, meg mikor meghal. Viszont

418

FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.