Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 melynek virágzó működése - a 300 tagnak Sz. Mária tiszteletében való szép példaadása, a havonkinti ünnepélyes sorsolásra lytánia után - serkentette a női nem ez a nekik annyira szükséges erények gyakorlására, ami meghozta az egyéni, a családi életben minden jó kútforrását: a tiszta erkölcsi életet. Többen beléptek a harmadrendbe is. A vallásosság áldozatossá teszi a szíveket, ami Szt. Antalnak fölajánlott ajándékok gyarapodásában, a szegények melegebb felkarolásában meghatóan nyilvánult meg. Többen állandóan heti segélyben részesültek. Ezt a templomatyával együtt szoktuk végezni. A következő böjt elé a legszebb reményekkel közeledtünk. Minden pénteken délután böjti predikácizio volt öt órakor - 20-25 perczig, utána keresztúti ájtatosság. „Jézus hét szava a keresztfán” voltak elmélkedésem tárgyai. A templom mindig tele volt. Hatását örömteli lélekkel láttam a gyónók nagy számában. Meghívtam egy kisegítő pátert, aki 10 napig velem együtt Alsószentiván filiában és Alapon meggyóntatott 1300 hívőt a tanulókkal együtt. Az első gyónók jól elő voltak készítve. A nagyheti és húsvéti [szertartások] nagy áhítattal és fénnyel folytak le. Ezalatt serényen folyt az előkészület az elsőáldozók ünnepélyére, melyet a legszebb keretek között, fehérvasárnap tartottunk meg, melyben szülők és gyermekek sok lelki gyönyörűséggel eltelve, boldogan érezték az áldott Jézust. A szülők között többen együtt áldoztak a gyermekekkel, ami csak fokozta a hatást. Felejthetetlen emléket vittek magukkal. Örömmel értesültek a hívek a bérmálásról. Mindent megtett a hitközség, hogy méltókép[p] előkészüljön a nagy napra, és Kegyes Főpásztorát hódolatteljes szeretettel fogadja. Az alsószentiváni és alapi bérmálandók a legjobb tanításban részesültek és mind lelkes hittel vették fel a szentséget. Az ifjúsággal, tanoncokkal Márcz. 15-én irredenta ünnepélyt rendeztünk. Szt. Alajos tiszteletére is vizsga után a tanulók szép szavalatokkal, párbeszéddel hódoltak az ifjúság nagy Szentjének. A májusi és októberi ájtatosságok a rendelet szerint és buzgósággal, sok hívő jelenlétében tartattak meg. A szülők ez évben a gyermekek iskoláztatására nagyobb gondot fordítottak és dicséretesebbek a vasárnapi templomba-járásban is. Nagy ünnepély keretében és igen sok hívő jelenlétében tartottak meg Szt. Imre herceg és Assisi Szt. Ferenc tiszteletére rendezett ünnepélyeket, melyekben a tanulók szavalataikkal, szép alkalmi énekeikkel gyönyörködtették a közönséget. Az ünnepély műsorában velem együtt a tanítók is közreműködtek. A Szt. évi búcsú elnyerésére előírt egyházi körmenetek és szt. gyónások rendezését Adventre hagytam, hogy a gazdasági munkák megszűntével minél többen részesülhessenek benne. Ismét meghívtam kisegítőül a dunaföldvári zárda egyik páterét, akivel 890-et meggyóntattam hat nap alatt a búcsú elnyerésére. Decz. 8-án fejeztük be az ájtatosságot. A hitélet mélyítésének hatalmas eszközét, kútforrását [... ] láttam ezen sikerekben gazdag ájtatosságban, mert ezentúl is még oly sokan gyóntak meg, hogy a tanulókon kívül 900-an járultak a szt. áldozáshoz. Méltó befejezése volt a Szt. Karácsony ennek a kegyelmekben bőséges egész évi hitéletnek, amelynek nem mindenütt található gyónási kedve és buzgalma, egyúttal criteriuma a vezetés szellemének is. Ezekben főbb vonásokban vázoltam évi munkámat. Nagyméltóságod kegyeibe alázattal ajánlottan felszentelt kezeinek csókolása mellett, hódoló tisztelettel vagyok Alap, 1927. január 27-én Nagyméltóságú és Főtisztelendő Püspök Úrnak Krisztusban legengedelmesebb fia Szabó Gyula esperes-plebános 38 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
