Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 159. Sárpentele, 1924. Szabó János plébános jelentése, 1925. február 8. 21/1925. Nagyméltóságú Püspök Úr! Lelkipásztori jelentésemet 1924. évről alábbiakban terjesztem elő. Sárpentelén az iskolás gyermekek egész éven át rendesen, az ismétlős és serdülő fiatalság elég szorgalmasan jár templomba; legtöbbet a felnőtt férfiak és nők mulasztanak. Nők mulasztásának oka a lakás rendbe hozása és főzés, a férfiaké pedig az, hogy cselédek lévén egész héten át az uraságnak dolgoznak, s a maguk szegődményes földjét és rétjét megmunkálni és egyéb halaszthatatlan ügyes-bajos dolgot elvégezni csak vasárnap érnek rá. Az agrártársadalom még nem jutott addig, hogy a földműves munkásnak csak fele annyi félnapot is juttasson a saját halaszthatatlan munkájának végzésére, mint amennyit az ipari munkás kap. Gyónását a tanuló ifjúság koronként462 végzi. A serdülő lányok és nők húsvéti gyónásuka 90%-ban elvégezték. Jézus szent szíve Társulatának eredménye az, hogy a gyónástól való idegenkedés megszűnt, és hogy az első péntekeken a tanulókon kívül 30-35 gyónó van. Sajnos a férfiakat nehezen lehet a gyónáshoz szoktatni, pedig dr. Viszota Alajos kanonok úr minden 3. vasárnap vagy ünnepen misét mond itt, tehát idegen gyóntatóban sincs hiány. Utolsó szentségek nélkül senki sem halt meg; házasságukat mind megáldanák; szétvált házasság nincs; vallásellenes tünet nem tapasztalható. Pár évvel előbb adventkor próbálkozás volt; akkor kioktattam híveimet e ragadozó farkasokról; azóta nem észleltem újabb propagandát. Az ifjúság összetartása céljából ismételten volt műkedvelő előadás, melynek jövedelméből ifjúsági könyvtár létesült. A műkedvelő színielőadásoknak azonban az a nem szándékolt következménye lett, hogy a fiatalság kíváncsiságát fölkeltette, hogyan játszanak az igazi színészek, és egy-egy vasárnap délután berándultak a fehérvári színházba. Azóta csak pásztorjátékot adunk elő. A tanító e munkából is szorgalmasan kiveszi részét. A hitközséget képező Széchenyi-uradalom 1924. november 1-[jé] tői bérbeadatott. Gondom volt rá, hogy mindazon szolgalmi jogok, melyek a plébánia és iskola javára az uradalmat eddig terhelték, a bérleti szerződésbe világosan körülírva felvétessenek, így a bérbeadásból kifolyólag e két intézményt semmiféle károsodás nem éri. Cselédnép újságot nem járat. A plébánia területére mégis a következő újságok jönnek: Új barázda (1), Fejérmegyei Napló (2), Nemzeti Újság (1), Magyarság (1), Budapesti Hírlap (1); Székesfehérvári Friss Újság (1) - ezt az uradalmi kőműves járatja -; Tolnai Világlap (1) - ezt az öreg grófnő463 maga járatja, hogy németül tanuljon belőle, már említettem -; Szív (2). Úrhidán a Can. Vis. értelmében minden harmadik vasár- illetőleg ünnepnapon van szentmise, másik két vasárnapon Sárszentmihályra, illetve Szabadbattyányba mennek a jobbérzékűek templomba, mert mindkét község közelebb van hozzájuk a maternál. Mikor szorgos munkaidő nincs és az utak is járhatók, az uradalmi nép szívesen jár isteni tiszteletre; nyári időben azonban e buzgóság megcsap-462 Értsd: korosztályonként. 463 Hoyos Mariette (1838-1926), gróf Széchenyi Dénes özvegye. 380 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
