Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

Lelkipásztort jelentések, 1924-1926 hogy a számuk napról-napra fogy. Kerestem az okát. Itt is fejéről romlik a hal. A nagyságáék t.i. azzal léptek körükbe: „pfuj, de nagy csizmaszag van itt!” A leányok elszégyel[l]ték magukat, s otthagyták. Az ismétlő, vagy továbbképző iskolában minden csütörtök d.e. 8-12 a tanerők felváltva tanítanak. A tantervet közösen készítettük el. Magamnak egy órát fenntartottam. A közelmúltban történt, hogy egyik tanítónő az egészségtanból magyarázott. Különösen kikelt a cigarettázás ellen. Midőn a fiúk ki­jöttek az iskolából, hangos kacaj közt tárgyalták, hogy akkor a tanítónő miért cigarettázik, ha olyan káros az egészségre. Minden hó első szombatján a tanerőkkel gyűlést tartok 11-12-ig d.e. Egy ilyen gyűlésen felhoztam, hogy ne prédikáljunk vizet, ha mi meg bort iszunk. Rossz néven vették. Bizony nagy csapás az egy hitközségre, ha az ifjúságot nem hivatásos tanítók nevelik. Az iskolákban a hittant magam tanítom. A gyermekek havonként áldoznak. Egy-két tanerő szintén áldozik velők. Az iskolás gyermekek kevés kivétellel tagjai a Jézus Szt. Gyermeksége Művének. A húsvéti és karácsonyi ünnepek előtt a nagyhantosi plébános457 segített gyóntatni, s én viszont neki. Az „Élő Rózsafüzér” igen szépen virágzik. Vasár- és ünnepnap d.u. közösen elmondjuk az 5 tize­det, utána a litánia kezdődik. A szentélylámpát olajjal ők látják el. Ok jelentik, ha valaki a hitközség­ben beteg, hogy meglátogathassam. Ami a házi pasztorációt illeti, ebben az évben különösen azokat iparkodtam többször is megláto­gatni, akik a templomba nem járnak. Sajnos elég sokan vannak, különösen a férfiak. Száz kifogást ta­lálnak, de mindig ott van a ruha hiány. Tényleg nagyon szegények, különösen ahol több gyermek van. Ott, ahol 5-6, sőt 8 gyermek van és csak az apa keres kenyeret — napszámból bizony kevés jut. Azt hi­szem a földreform javítani fog helyzetükön, mert 2-3 holdat ők is kaptak. Szolgaegyháza, hála Istennek, új képet öltött. A hitközség meg van szervezve. Lázasan folyik a gyűj­tés. Már harmoniumot is vettek, s minden vasár- és ünnepnap d.u. az állami iskola nagy termében Rózsafüzért mondanak, Litániát végeznek, s Holy Lajos ig. tanító szorgalmasan tanítja az énekeket. Jelen voltam karácsony másapján d.u. a Litánián. A terem tömve volt. Prédikáltam nekik teljes egy óráig hitünk főigazságairól. Azt hittem, kifárasztottam őket. Isteni tisztelet után azonban azt mondot­ták, hogy reggelig is elhallgatnák. Valóban éhes lelkek. Az év folyamán iskolájukat többször megláto­gattam és bámultam, mily szépen vannak emléztetve a katekizmus[ból] és bibliából. A húsvéti idő­ben a szt. misét felső Szolgaegyházán a kápolnában végeztem, ahol úgy az iskolás gyermekek, mint a felnőttek szt. gyónásukat elvégezték. A felnőttek különben Sárosára rendesen járnak szt. misére, ha az időjárás megengedi. Epedve óhajtanak egy lelkipásztort, aki közöttük laknék. Templomunkban május havában minden nap d.u. 6 órakor Mária ájtatosságot tartottam, melyen az úri osztály különös kedvvel vett részt. Az úri asszonyok énekelték a szebbnél szebb Mária-énekeket. Ez nagyon vonzó volt a köznépre. A múlt év kiemelkedő eseménye a keresztút felállítása. Régi vágyam teljesült. A nagyböjtben most már minden péntek d.u. - az előírás szerint - végig járjuk Urunk Jézus szenvedésének útját. Ha visszatekintek az évre, hálát kell adnom drága Mesterünknek, mert hisz én csak eszköz voltam az ő áldott kezében. 0 vezérelt, s hátralevő csekély időmben is Ő fog segíteni. Áldott legyen érte! Sárosdon, 1926. jan. 15. Püspök atyai kezeit csókolja mély hódolattal engedelmes fia in Xto Biró Mihály h. plébános 457 Szabó József. 378 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.

Next

/
Oldalképek
Tartalom