Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 hogy - hála Isten - a jég meg van törve. Most még mindig szomorúan látom, hogy reményemben csalatkoznom kellett. A felnőtt leányok nagy része eljön ugyan gyónni, de azt hiszem, jobb volna, ha otthon maradna. A legények közül jóval kevesebben gyónnak. Aki azonban eljön, az tisztességgel végzi munkáját. Én itt sok dolognak értem a magyarázatát. Nálunk már 14 éves gyerkőcnek megvan a maga választottja. Ez így van a falu legnagyobb részénél, ezt tudja a leány is. Táncolni bolondulásig szeretnek; alkalom szintén adatik hozzá. A legény azonban csak bizonyos dolog ellenében viszi a leányt táncba. így természetesen — hacsak a leány nem egészen rafinált - meg kell neki esni. A leány az első gyermektől nem is fél, mert ezzel fogja a legényt. Férjhez menni minden leány akar, de tudja, hogy ezért tisztaságát kell áldozatul hozni. Nem törődik mindezzel, fő a párti [sic!]. Ha már egyszer asszony, akkor már nincs vele baj. A házassági hűséget nagyon szépen őrzi. Ma azonban sok fiatalasszony minden lehetőt megpróbál, hogy minél kevesebb gyermeket kelljen a világra hozni. Három gyermek, esetleg egy, és schlussnak muszáj lenni. Természetes, hogy az ilyen élet érezteti hatását a gyermeknevelésnél is. Nagyon kevés gyermek tudja a miatyánk v. üdvözletét, midőn az iskolába beiratkozik. Az úrangyalát, hiszekegyet pedig senki sem tudja. Azt ugyan kifogásolja, ha a harangszó egy perccel az óraütést elkéste, de ő maga — hacsak a papját imádkozni nem látja - soh[a]sem venné le a kalapját harangszókor. Levente egyesület nálunk is van. Először nem tetszett nekik; különösen a jobb módúak rugdalóztak ellene. Erre a szolgabíró betiltja nekik a táncot; ettől kezdve rendben megy minden az egyesületben, de persze csak a tánc kedvéért. Ebben a nagy lelki sivárságban csak az ad egy kis vigaszt, hogy halálos ágyon mindegyik meg akar gyónni. Ekkor inti is gyermekét a tisztességes életre - de már későn. Mi már most ennek a népnek szellemi tápláléka? A tótnak nincs újságja. A német a Sontagsblattot járatja. Mire tanítja őket az újság? Heccel mindenki ellen, aki nem született sváb. Ez az újság van nálunk elterjedve. Ez, Kegyelmes Uram, a perbáli állapot. Ebben a kietlen pusztaságban a következőkép [p] iparkodom egy kis zöld ligetet létrehozni. Az iskolában alapos előkészítés után jönnek az elsőáldozók az Úr asztalához. Akik már a szentségekhez járultak, valahányszor gyónnak, előkészítésiben] és buzdításban részesülnek. Évenkint 3-szor van közös gyónás. A felnőttek vezetésénél évenkint többször kitérek sz. beszédeimben a vasár- és ünnepnapi szt. misehallgatás fontosságára. Ugyanezt teszem a húsvéti szt. gyónás kötelezettségének ébrentartására is. Mindkét téma fölött ciklus prédikációt is tartok. E két dologra súlyt helyezek a gyóntatószékben is. Az asszonynépeket a húsvéti szt. gyónás végzésénél figyelmeztetem, hogy azzal, hogy ők elvégezték szt. gyónásukat, még nem tettek teljesen eleget kér. kötelességüknek; hogy még figyelmeztetni tartoznak férjüket, iskolából kikerült gyermekeiket a húsv. gyónás elvégzésére. A gyóntatószékben súlyt helyezek a közös ima elvégzésére. Híveim közül már sokan nagyon kíváncsian várják, hogy mikor kezdjük meg a Jézus szt. Szíve ájtatosságot. Már egy éve elmúlt, hogy a római főtársulatba való bejegyzésünket P Zsíros J.T. atya330 révén kérelmeztük, és a mai napig választ nem kaptunk. Zsámbékon e társulat szépen működik; ettől én is sokat remélek. 350 350 Zsíros Ferenc SJ. 296 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
