Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 121a. Pázmánd, 1926. Papp Lajos plébános jelentése, 1926. december 31. Lelkipásztori jelentés-1926. évről -Már két ízben volt alkalmam lelkipásztori jelentést felterjeszteni. Ezen felterjesztéseimben hosszasan és részletesen ismertettem a pázmándi plébánia állapotát lelkipásztori szempontból. Két év előtti jelentésem egy részét Kegyelmes Püspök Atyám körlevélben is közölni kegyes volt. Ez idei jelentésemben az általános tájékoztatáson kívül egyes érdekesebb megfigyelésekre szándékozom csupán kitérni. Általános tájékoztató: Pázmánd község lakosainak száma 2600 lélekből áll. A gör. kel. kegyuraságot528 kivéve, valamint a zsidó bérlőt; a pázmándi hívek kivétel nélkül róm. katholikusok. A község lakosainak tagozódása a következő: 75% földmunkás proletár, 25% törpe- és kisgazda földműves. Ezenkívül van a községben 3 keresztény korcsmáros, 3 keresztény szatócs és 7 iparos. Orvos, patika helyben nincs. A község a kápolnásnyéki vasútállomástól 7 km távolságra van. Megjegyzendő, hogy a község lakosai 1740-es években jöttek ide. Az akkor itt lévő jezsuiták Nagyszombat környékéről telepítették le őket. Tehát a község valamikor tót anyanyelvű volt. Még az ötvenes években a község neve közigazgatásilag is Tót-Pázmánd volt. Ma azonban már senki sem tud itt tótul, csupán a vezetéknevek bizonyítják a tót eredetet (Doniak, Galuska, Kerkuska, Petruska, Orisek, Kuhinkó stb.). A tót eredet sok mindent megmagyaráz. Valamikor negyven évvel ezelőtt még a közséfg] lakosait nagy összetartás, mély tekintélytisztelet és buzgó vallásosság jellemezte. Fejér megye kevés községében lehetett ezt az összetartást, tekintélytiszteletet és vallásosságot találni. Ma a község lakosai széllyel [sic!] húzók, egymásra irigykedők, vezetőivel szemben bizalmatlanok. Ez az áldatlan állapot [forrása] egyrészt a mostani nehéz gazdasági viszonyokban; de főleg a helybeli vezetőség évtizedes civakodásában keresendő. A gyűlölködő és civakodó vezetők lassan-lassan kiölték a népből a tekintélytiszteletet, s a pártoskodás mellett megteremtették az úr iránti bizalmatlanságot. Általában azért jó erkölcsű és vallásos nép lakja Pázmándot. Vasár- és ünnepnap elég szép számmal járnak a szt. misére. Tizenegy év óta egy esetben sem fordult elő, hogy valaki saját hibájából múlt volna ki szentségek nélkül. Szentségek felvétele: Pázmándon a születések száma átlag 60-70-[n]el több évenkint, mint a halálozásoké. Az idei évben 49 lélekkel gyarapodott a hitközség; jóllehet az idén erős sarlach329 és tífuszjárvány pusztítottak községünkben. Az „abortus procuratus” - hála Isten - nálunk még nem fészkelte be magát. A húsvéti és ádventi szt. időkben a felnőtt lakosság 70%-a végezte el a szt. gyónását és áldozását. Ezenkívül minden hó első péntekjén kb. 70-80 felnőtt hívő gyónik és áldozik. Vegyes házasság Pázmándon nem fordul elő. Három vegyesházasságot kötöttek Vereben, hol verebi híveim reformátusokkal élnek együtt. Mióta Pázmándon vagyok nem fordult elő, hogy a másvallású fél ne adott volna javunkra reverzálist. Tisztán polgári házasságban csupán két házastárs él. Ezek is megígérték, hogy házasságukat - mihelyt az lehetséges lesz - rendezni fogják. Közös háztartásban, illetve vadházasságban tudtommal csak egy hívőm él. Ennek esete komplikált, s ügyét most intézem. * 529 ,28 Lyka Demeter. 529 Értsd: skarlát. 292 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
