Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 után - hasztalan volt, erősebb eszközhöz nyúltam: amely beteghez nem hívtak, elhalálozás esetén nem engedem meghúzni a lélekharangot. Sokat használt e megrendszabályozás, de legtöbbször kellemetlenséget is okozott. Az önkényes elválások és polgári kötések száma szomorúan nő. Tagadhatatlan tény, hogy sok bajnak kútforrása a nagy lakásmizéria. A fiatal házasok gyakran a szülői házban kénytelenek meghúzódni. Ez a körülmény elégséges ok arra, hogy az öregek és fiatalok közt nézeteltérés támadjon és a vége sokszor az, hogy a vő vagy a meny a házból elkerül. A fiatalok lassan elhidegülnek egymástól, és a vége elválás, majd polgári házasság. Általában a családi kötelék nagyon meglazult azáltal, hogy a háború és a jelenlegi gazdasági krízis miatt a nők önálló keresetalanyokká lettek. Már a fiatalok is, alig hogy kikerülnek az iskolából, pénzt keresnek, és azt nem adják a szüleiknek, hanem maguk rendelkeznek felette és felhasználják az élvezetekre: dohányra, italra, mozira, színházra, ékszerekre. Az igények meg túl magasak. A munkás leányok majdnem úgy öltözködnek mint az úri leányok, sőt úgy tódulnak a polgári iskolába mint a jobb osztályok gyermekei. Annak elvégzése után restelkednek munkába vagy szolgálatba állani, hanem mind irodába szeretne kerülni. A gyermekeket az iskolában a tanító, a pap alig meri már büntetni: a szülői majomszeretet rögtön feljajdul. Utóbbi időben több oldalról és községből panasszal fordultak hozzám. És különös, ha az ember iskolai növendékeit korholja, úgy becsületsértést követ el, Pl. Czethofer József hitoktató úr az ismétlős leányoknak szemtelen viselkedésük miatt azt mondotta, hogy úgy viselkednek, mint a pesti utcai leányok. Ezért a kifejezéséért — amely mindenesetre túl erős — becsületsértés címén 1 millió korona pénzbüntetésre ítélték. De Istenem, hová jutunk, ha a tanító kis növendékeivel szemben becsületsértést követ el, ha őt ostobasága miatt csacsinak hívja?! És mit tegyen az a pap vagy tanító, akinek 50-70 növendéket kell tanítania, ha előadását egy pár haszontalan gyermek állandóan zavarja és még végső esetben sem használhat botot azokkal szemben, akik otthon a veréshez hozzá vannak szokva?! A nevelők a vidéken, de sokszor a városban is, ezen fegyelmezési jog nélkül eredményt fel nem mutathatnak. Sok nehézségbe ütközik a jó sajtó elterjesztése. Abban az időben sikerült vagy 400 db részvényt a Központi Sajtó Vállalat javára jegyeztetni, hisz erre a célra magát P Banghát3“9 hívtam ki. A gyászos vörös uralom bukása után némi felbuzdulás volt tapasztalható, de most még a részvényesek sem igen fizetnek elő a vállalat lapjaira, habár kedvezményes árban kaphatnák. Soknak inkább a Pesti Hírlap kell, amely jobban hozza a híreket, amelynek kitűnő a közgazdasági rovatja és amelyben sok az apróhirdetés! A kereskedők, mészárosok, vendéglősök szinte nélkülözhetetlennek tartják, és mivel természetesen a zsidó családok mind azt járatják, ez a lap vezet a sajtókimutatásban. A „Szív” újság az első félévben 100 példányban járt, de amióta megdrágult, 60-ra fogyott le. A Szent István Társulat, Korda és a Magyar Jövő kiadványait Czethofer József hitoktató árusította az iskolások révén és az ő üzleti szellemének köszönhető az eredmény. A javadalom szempontjából örvendetes eseményként regisztrálható, hogy a községi képviselőtestület belátva nehéz anyagi helyzetemet 1924. márc. 5-én tartott ülésén 15 kgy. szám alatt lelkészt munkaváltaságomat az 1923■ évi 48.000 Koronával szemben a jövőre egyhangúlag 60 q búza értékben állapította meg. Viszont ezen előzékenységgel szemben én ígéretet tettem, hogy a váltságdíj 25%-át a papi lak renoválására fogom fordítani. Ezen az úton sikerült az idén a plébánia lak tetőzetébek egyharmad részétfazsindely helyett eternit palával befedetnem. íw Páter Bangha Béla jezsuita. 270 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
