Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 Boldogult Prohászka Püspök atyánknak is fölhívtam erre figyelmét, s Ő meg is ígérte, hogy a bér­málás alkalmával ezt a kérdést szőnyegre hozza a Gróf Úr Őnagyméltóságánál. Az élet bizonytalan; azért hiszem, jó lesz mielőbb intézkedni. Nem a saját érdekemben, hanem a lelkek érdekében voltam bátor ezt megjegyezni! Göböljárás, 1926. Csontba László helyi lelkész (Címoldalon 112/1927. plébániai iktatószám és iratcím. Hozzáfűzve a „Status Animarum” kimutatás. Az akta kísérőlevele 1927- augusztus 1-jén kelt, melyből kiderül, hogy a jelentést a - kegyúr által alá nem írt - templomszámadással egyidejűleg terjesztette fel esperesének a lel­kész.) 76a. Gyúró, 1924. Kekk Ernő plébános jelentése, 1925. január 17. 1/1925. szám.246 Gyúrói r.k. plébánia hivataltól. Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság! Az 1924. évi lelkipásztori működésemről a következőkben teszem meg jelentésemet; A legszentebb miseáldozat, szentségek kiszolgáltatása, Isten igéjének hirdetése, vallásoktatás temp­lomban és iskolában, ezek voltak elsőrendű lelkipásztori teendőim. Gyarló tehetségemhez mérten ar­ra törekedtem, hogy ezen legelső lelkipásztori kötelességeknek megfeleljek, mert tudom, hogy a lelki­pásztorkodásnak ezek az eszközei. Ezekre iparkodtam módot és alkalmat nyújtani híveimnek. Ami híveimet illeti, sajnos azt kell mondanom, sokan nem használták ezeket az eszközöket, so­kan vagy éppen nem, vagy csak hiányosan feleltek meg vallási kötelességeiknek. A vasár- és ünnepna­pi szentmisehallgatási kötelességüknek a hívek egy része hézagosán, egy kis rész pedig - különösen a nincstelenek közül - sehogyan sem felelt meg. Általában a férfiak könnyebben hanyagolják el ebbe­li kötelességüket. Ami a húsvéti szentgyónás elvégzését illeti, itt is sok a kívánnivaló. Ez különösen gyenge oldala a férfiaknak, mert ezeknek körülbelül csak 10%-a tesz eleget eme parancsnak. Meg kell említenem itt a kamaszkorban lévőket, akiknek nagyobb fele bizony elég könnyelmű és elfajult. Ezek tömörítése igen nehéz dolog, hacsak a törvény nem siet a segítségünkre, amire talán kilátás is van. Az okot pedig, mely miatt elhanyagolják vallási kötelességeik teljesítését, abban látom, hogy a há­ború, de különösen az azt követő 2 gyászos forradalom eldurvította a lelkeket; ehhez járult még az a körülmény, hogy tág tere nyílt az izgatásnak is. Istentelen izgatok jöttek ki a nép közé és elhintették a gyűlölet magvát. Már pedig mi sem könnyebb, mint izgatni. És ezt még ma is, bár kisebb mérték­ben, meg tudják tenni. Mert a destruktív irány képviselőinek könnyű a dolog, ők könnyen szétrepítik a szót: hogy nektek kenyér kell, föld kell, ki kell osztani a gazdagok és az egyház vagyonát, mert mi­nek egy embernek olyan sok! A szegények pártfogói gyanánt szerepeltetik magukat, belül pedig raga­dozó farkasok. 246 Nyomtatott fejléc. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 203

Next

/
Oldalképek
Tartalom