Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 Boldogult Prohászka Püspök atyánknak is fölhívtam erre figyelmét, s Ő meg is ígérte, hogy a bérmálás alkalmával ezt a kérdést szőnyegre hozza a Gróf Úr Őnagyméltóságánál. Az élet bizonytalan; azért hiszem, jó lesz mielőbb intézkedni. Nem a saját érdekemben, hanem a lelkek érdekében voltam bátor ezt megjegyezni! Göböljárás, 1926. Csontba László helyi lelkész (Címoldalon 112/1927. plébániai iktatószám és iratcím. Hozzáfűzve a „Status Animarum” kimutatás. Az akta kísérőlevele 1927- augusztus 1-jén kelt, melyből kiderül, hogy a jelentést a - kegyúr által alá nem írt - templomszámadással egyidejűleg terjesztette fel esperesének a lelkész.) 76a. Gyúró, 1924. Kekk Ernő plébános jelentése, 1925. január 17. 1/1925. szám.246 Gyúrói r.k. plébánia hivataltól. Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság! Az 1924. évi lelkipásztori működésemről a következőkben teszem meg jelentésemet; A legszentebb miseáldozat, szentségek kiszolgáltatása, Isten igéjének hirdetése, vallásoktatás templomban és iskolában, ezek voltak elsőrendű lelkipásztori teendőim. Gyarló tehetségemhez mérten arra törekedtem, hogy ezen legelső lelkipásztori kötelességeknek megfeleljek, mert tudom, hogy a lelkipásztorkodásnak ezek az eszközei. Ezekre iparkodtam módot és alkalmat nyújtani híveimnek. Ami híveimet illeti, sajnos azt kell mondanom, sokan nem használták ezeket az eszközöket, sokan vagy éppen nem, vagy csak hiányosan feleltek meg vallási kötelességeiknek. A vasár- és ünnepnapi szentmisehallgatási kötelességüknek a hívek egy része hézagosán, egy kis rész pedig - különösen a nincstelenek közül - sehogyan sem felelt meg. Általában a férfiak könnyebben hanyagolják el ebbeli kötelességüket. Ami a húsvéti szentgyónás elvégzését illeti, itt is sok a kívánnivaló. Ez különösen gyenge oldala a férfiaknak, mert ezeknek körülbelül csak 10%-a tesz eleget eme parancsnak. Meg kell említenem itt a kamaszkorban lévőket, akiknek nagyobb fele bizony elég könnyelmű és elfajult. Ezek tömörítése igen nehéz dolog, hacsak a törvény nem siet a segítségünkre, amire talán kilátás is van. Az okot pedig, mely miatt elhanyagolják vallási kötelességeik teljesítését, abban látom, hogy a háború, de különösen az azt követő 2 gyászos forradalom eldurvította a lelkeket; ehhez járult még az a körülmény, hogy tág tere nyílt az izgatásnak is. Istentelen izgatok jöttek ki a nép közé és elhintették a gyűlölet magvát. Már pedig mi sem könnyebb, mint izgatni. És ezt még ma is, bár kisebb mértékben, meg tudják tenni. Mert a destruktív irány képviselőinek könnyű a dolog, ők könnyen szétrepítik a szót: hogy nektek kenyér kell, föld kell, ki kell osztani a gazdagok és az egyház vagyonát, mert minek egy embernek olyan sok! A szegények pártfogói gyanánt szerepeltetik magukat, belül pedig ragadozó farkasok. 246 Nyomtatott fejléc. FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III. 203
