Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926
Lelkipásztori jelentések, 1924-1926 I. Az istentisztelet ideje. A szentmise hétköznapokon mindenszentektől húsvétig 1/2 8-kor, húsvéttól mindenszentekig 7 órakor van; vasár- és ünnepnapokon pedig mindenszentektől húsvétig 10-kor, húsvéttól mindenszentekig 9 órakor van. Litániát vasár- és ünnepnapokon délután 2 órakor tartok. Szombati litánia nincs, mert résztvevők nem lennének. II. A szentségek kiszolgáltatásának ideje. Gyóntatás rendesen pénteken, szombaton, s vasár- és ünnepnapokon mise előtt van. Más napokon nem igen gyónnak. Az elemi iskolákban működő Jézus Szíve Gárda és Rózsafüzér Társulat tagjait minden hónap első szombatján meggyóntatom. A szentáldozás gyakori vétele, hála Istennek, örvendetesen föllendült. Hó I. péntekijén 70-80, hó I. vasárnapján 120-130, más vasár- és ünnepnapokon 20-25, s hétköznapokon 6-7 áldozó van. A keresztség szentségét rendesen vasár- és ünnepnapokon, mise és litánia után szolgáltatom ki; sürgős esetben bármikor. Az esketés vasár- és ünnepnapokon a megengedett időkben a délutáni litánia után történik. A haldoklókhoz bármikor hívnak, viszem a végső szentségeket. A betegeket ezenkívül is többször föl szoktam keresni, hogy érdekükben — ha valamire szükségük van — a kellő lépéseket megtegyem. Úgy az istentiszteleteknek, mint a szentségek kiszolgáltatásának idejét a templomban kifüggesztve tartom, ahhoz pontosan alkalmazkodom és annak betartását híveimtől is megkövetelem. III. Lelki élet. Mindig azon voltam, hogy híveimnek minél több alkalmat nyújtsak lelki életük fejlesztésére és mélyítésére. Nálunk, Székelyföldön,236 ősi szokás a házak megáldása vízkeresztkor. Alig akad katolikus család, amelyik e napon vagy oktávája alatt házát meg ne áldaná. Sőt, még a reformátusok is fölkérik erre a katolikus papokat. Azt a szép szokást, mely valahogy közelebb hozza a népet a papjával, szerettem volna a pusztáimon is meghonosítani. Célját, jelentőségét megmagyaráztam, s kihirdettem, hogy aki óhajtja házát megáldatni, jelentse be; szívesen megteszem. Egy jelentkező sem volt. így csak a plébániát áldhattam meg. Többször beszédeimben rátértem a szenteltvíz használatára, s a lakásban való tartására. Buzdításom fogott, sokan szenteltvíztartót vásároltak, s most már majd minden katolikus házban található állandóan szenteltvíz. Boldogult237 Prohászka püspök atyánk 20 éves püspöki jubileumát január 17-én tartottuk meg. Mise előtt alkalmi szentbeszéd s Te Deum volt. Mise alatt 170-en ajánlották fel szentáldozásukat a jó Főpásztorért. A tisztikar, az iskolák s a nép nagy számban vett részt a hálaadáson. Gyertyaszentelőre híveimet előkészítettem. A szentelt gyertya jelentőségét megmagyaráztam, s lelkűkre kötöttem, hogy minden család áldasson meg e napon gyertyát. Sokan megtették. Február 3-án, Szent Balázs püspök és vértanú napján a templomban balázsáldást adtam. Buzdításomra még a legtávolabbi pusztákról is behozták az édesanyák még a csecsemőket is. Nagyböjt első napján, hamvazásban részesítettem híveimet. Mindjárt első vasárnap az új böjti törvényt kimerítően és világosan ismertettem. Nagyböjt folyamán minden péntek délután keresztúti ájtatosságot tartottunk. A templomban 236 A lelkész Parajáról származott. 237 Jelentését nem dátumozta Csontba László lelkész. Kísérőlevele szerint csak 1927 augusztusában, tehát jóval Prohászka püspök halála után adta le. 196 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
