Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)
A lelkipásztori jelentések és forrásértékük változásai egyházmegyénkben
A lelkipásztori jelentések és forrásértékük változásai egyházmegyénkben értem minden embernek nyelvéhez való ragaszkodását, de a Bleier Kegyelmes Úr'9 által indított hullámok mégis messze csapnak és a német hitközségek pasztorációjában nagy károkat okoznak. " (21). Gyakorlatban elsősorban az iskolák és az egyesületek egységét, működőképességét féltik a mozgalmaktól. Egyöntetű állásfoglalás azonban nincs arra nézve, mit is kell tenni. A papság többsége saját egyleteit erősíti, de van, aki belép az új alakulatba, hogy belülről bomlassza azt, elvehesse a kezdeményezések élét (36). A német kultúregyesületek nagynémet propagandát terjesztő, egyébiránt konzervatív szellemiségű lapja a Sonntagsblatt volt. Veszélyére sok pap felfigyel: „más irányban tán többet árt, mint a kath. irányban használ; mit a sanda mészáros: nem mindig oda üt, ahova néz. ” - jellemzi az orgánumot a pilisszentiváni lelkész (133). TÁRSADALOMTÖRTÉNETI ÉRDEKESSÉGEK Nagyobb társadalomtörténeti folyamatok illusztrálására is kiválóak a jelentések. A hagyományos falusi közösségek megbomlása már sok helyen tetten érhető, különösen a vasútvonalakhoz közeli helyeken. Sokan ingáznak, vagy elszegődnek hosszabb időre szolgálatba, cselédnek a fővárosba. Ennél is látványosabb az uradalmi cselédség fluktuációja. A századforduló budapesti építkezései nyomán a budakörnyéki települések jó részének gazdasági élete is átalakult, a konjunktúra felfuttatta a szolgáltató szférát és a kisipart. A háborút követő recesszió és pénztelenség e területeket halmozottan sújtotta. Sajátos a forrásokban a közeli főváros megítélése. A „bűnös város” politikai terminusa egyetlen egyszer sem hangzik el, de a papok érezhetően e fogalom bűvkörében élve gondolkodnak Budapestről. Ez az a modern Bábel, ahonnan a rossz lapok, a kommunista eszme, az erkölcstelen életvitel kisugárzik; ahova a színház és a mozi kísértően vonzza a lelkeket; amitől félteni, illetve, amire felkészíteni kell az oda szolgálatra elszegődő cselédlányokat. A századfordulótól zajló kivándorlás nemzetpusztító mértékéről értesülhetünk Bakonykutiból (11- 12). A község szinte halódik, elöregedő, 300 lelkes mindössze ekkor - miközben a pap mintegy 1000, innen Amerikába kivándoroltról tud. Megdöbbentő, hogy milyen sok helyen jelenik meg a korszakban az egyke problematikája. A pap a családi életnek ilyen vetületeiről általában jól tájékozott, a személyes kapcsolatokon túl a bába vagy az orvos is gyakran informálja, a hatóságok is kiállnak mellette - már ha nem tagja a csendőrtiszt felesége is a páciensi körnek, amire szintén van példa (60b). E tekintetben is a főváros környékén mondható rosszabbnak a helyzet, az eldugottabb, vagy mezőségi falvak még érintetlenek - vagy a helyi lelkész ébersége, problémaérzékenysége kisebb. Még nem az abortuszok száma magas: ahol előfordul, ott is inkább a protestánsok között. A hagyományos erkölcsök e tekintetben a falusi katolikus közegben inkább élnek, egy-egy félresikerült beavatkozás következményei pedig érezhetően elrettentőén hatnak. A gyermekek számának apadása a fogamzásgátlás módszereinek kitanulása, vagy épp a háborúból hazahozott nemi betegségek következménye inkább. A gyermekvállalási kedv apadása mögött pedig ismét az anyagiak húzódnak meg: „ha sz. beszédben a születések csekély számát említem, az üzenet: a pap tartsa el hát őket, van 20 hold földje” - idézi a közhangulatot Szigetújfalu plébánosa (180a). Három évtizeddel a polgári anyakönyvezés bevezetése után a csak polgári házasságkötések száma még arányaiban csekélynek mondható. A rendezetlenség okaira is fény derül: gyakran a polgári válás teszi lehetetlenné az egyházi házasságkötést. Máskor a templomi esküvő költségeinek megspórolá” Blcycrjakab. 18 FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE TÖRTÉNETÉBŐL III.
