Mózessy Gergely (szerk.): Lelkipásztori jelentések, 1924–1926 - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 3. (Székesfehérvár, 2009)

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

Lelkipásztori jelentések, 1924-1926

polnához vezettük a körmenetet. A férfiak nagyon gyéren járultak a szentségekhez, az asszonyokon] és gyermekeken kívül csak a congreganista férfiak, a rózsafüzér és Jézus szt. szíve társulat tagjai részesültek a szt. év búcsújának áldásaiban. Kilencévi lelkipásztori működésem alatt - sajnos! - legnagyobb lelki fájdalmamra, azon szomorú tapasztalást kell leszűrnöm, hogy a férfiak legnagyobb része igen közömbös a vallás iránt. A gyónás nekik - kivéve a halálos ágyukat - nemigen jó szokásuk. De annál nagyobb kedvük telik a présházuk és borospincéjük látogatásában. Templomba ugyan eljárnak, de intensiv kath. életet nem élnek, olyanok ők, mint a laodiciak (Apók. sj. III. c. 14-17.2"), kiknek az angyal mondá: mivel sem hideg, sem meleg nem vagy, kezdelek kipökni a számból!

A charitativ mozgalmakban nem vesznek részt, ez nem éltető elemük; de annál többet fordítanak leányaik selyemruháira, luxus fényűzésére! Sajnos! - le kell szögeznem ama igen szomorú tényt, hogy az első keresztények egyik legszebb jellemvonása, az adakozás bennük csaknem egészen kiveszett. Sem templom[i], sem jótékony célra nem áldoznak. 1926. évben történtek kényszer-gyűjtések hadirokkantak, hadiözvegyek és árvák [céljaira, s innét van az, hogy a kedélyek csaknem közömbösek lettek a jótékonyság mezején, sőt megunták. Miért is a mi gyűjtéseink csekély eredménnyel végződtek. Templomi gyűjtéseket eszközöltünk:

Háromkirályok napján befolyt 148.550 K;

Április 3-4-én a szt. sír és [a] pápa részére 402.000 K;

Április 20-án [a] Seminárium részére 60.000 K;

Jézus gyermek[sége] társulat részére 100.000 K;

egy más alkalommal 60.000 K.

Részt vettünk káplánommal együtt, ismeretterjesztő előadásokat tartottunk a kath. olvasókörben [sic!]. Mau[r]er Ferenc káplán, mint a levente egyesület elnöke tevékeny működést fejtett ki, és egy karácsonyi pásztorjáték többszöri előadásával erkölcsnemesítőleg hatott a résztvevőkre.

A sajtóvasárnapokon a templomi gyűjtés mit sem eredményezett. Úgy látszik, a kath. sajtó iránt nincsen érzékük, ere nincsen pénzük, de annál több van a táncmulatságra. Le kell szögeznem ama szomorú valóságot, hogy az egyházmegyében - Zsámbékot kivéve - alig létezik község, ahol annyi táncvigalmat rendeznének, mint Etyeken; mindenesetre a szemérem és erkölcsiség rovására.

Végezetül ideiktatom, hogy 1926. évben Etyeken a következő lapokra fizettek elő:

1.

Nemzeti Újság

4 példány.

2.

Budapesti Hírlap

4 „

3.

Pesti

2 „

4.

Magyarság

6

5.

Újság

4 „

6.

Politisches Volksblatt

12 „

7.

So[n]ntags Blatt

52 „

8.

Pester L[1 ] oyd

3 „

9.

Pesti Napló

1 „

Felszent, kezeit csókolva maradok leghódolatteljesebb tisztelettel Excellentiádnak legengedelmesebb fia.

Kelt Etyeken, 1927. január 28-án. 211

Fritzenschaft J ános esperesplebános

211 Értsd: Jel 3,14-17.

176

FORRÁSOK A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEOYE TÖRTÉNETÉBŐL III