Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

IV. Plébániák jelentik

megmaradt. A többi fehérneműt fiókostól elvitték a miseruhákkal együtt. Egy gyenge álla­potban levő fehér miseruha maradt. - Az összes edények megmaradtak lakásomon a mise­könyvvel együtt. Nagypénteken szétszedték az oltárt és a sekrestyébe bedobálták. Civilek elvitték a dobo­gót, az üveget kivették a kánontábláról. Letörték a nagy feszület fejét is. A templom padjait el­égették a megszállók. Mikor egypár robotos asszony figyelmeztette a katonákat, akkor köpködni kezdtek a földre. - Húsvét után a kommunista párt elkövetett mindent, hogy a ká­polna helyreállítva legyen, és szentmisék legyenek. Az rk. képviselőtestület tagjai nagyon félreálltak. Templomba is alig jönnek ősi szokás sze­rint. Elküldik az asszonyokat, gyermekeket. A kápolnaépület tetőzete kisebb rongálást szen­vedett. Iskola: 2 épületben van. Az egyik teteje elég jó, a másik több helyen rongálódott. Az egyik­nek 10 padja van. A másiknak egy sincs. Mindkét iskola ajtója, ablaka, felszerelése hiányzik. Sajnos a rongálás egy részét civilek csinálták. A népszínpad felszerelés is hiányzik. Kántorta­nítónk ma sincs. A falu nem volt kiürítve. 4 ház leégett. Utána a legtöbb kárt szenvedett házak között van a plébánia háza is. A földreformból juttatott föld jövő év augusztusáig semmi jövedelmet nem ad. így ezt számba venni sem lehet az adónál, sem a fizetésnél. Egy szegény család a misebor áldozata lett. Mikor látták, hogy misebort juttat a sekrestyé­be, odaküldötték a kommunista érzelmű szöllőhegyiek [sic!] az oroszokat több ízben, míg egy alkalommal a férfit agyonlőtték és az asszonyt meggyalázták. Ez is megtörtént. A mise­bort azóta is vannak, [akik] küldik, de hétköznap nincs mise, hogy a bort ne kereshessék ná­lam. A szomorú napok alatt végzett fizikai munkától az írásom is romlott, de majd lassan ez is jobb lesz. A biztonság fokozódásával majd írógépen fogok újra írni. Kérem szíves elnézése­met írásomért. A tanítónő a második megszállás elől elmenekült. Jelenleg tanít. Sárszentmihály, 1945. VI. 25. Mély tisztelettel Vida Károly Sárszentmiklós Tar János plébános jelentése, 1945. május 6. (SzfvPL No.4566 - 210/1945, kézírásos) Jelentés a sárszentmikilósi egyházközség helyzetéről. 1. Sárszentmiklós község, bár ismételten súlyos harcok színtere volt, épületekben csak ki­sebb kárt szenvedett. A lakóházaknak körülbelül 90%-a épen maradt. Maga a lakosság a foly­tonos állat- és terménybeszolgáltatások, az elrejtett holmik után való kutatások miatt nagyon sok anyagi kárt szenvedett. A harcok folyamán a civil lakosságból 15-en vesztették életüket. 2. Templom. A templom épülete a külső falazatot, az ablakokat és a tornyot ért sérüléseket le­számítva teljes épségben áll. Annál szomorúbb az, hogy a legméltóságosabb Oltáriszentséget egyszer a templomban, másodszor lakásunkon meggyalázták. A templom fehérneműinek nagy részét (kb 70 méter anyagot) elvitték. Elvittek azután 2 drb fekete és 1 drb vörös palás­tot, 1 fekete szőnyeget, tumba-takarót, a fehér, fekete és lila ministránsruhákat. A perselye­242

Next

/
Oldalképek
Tartalom