Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

VII. Mutatók - Életrajzi adattár

nárium prefektusa. 1949-től Etyeken, 1950-től Torbágyonszolgl. 1965-től nyugállományba vonulásáig (1982) Sőréd plébánosa. BÓNA JÓZSEF (1903, Szob - 1982, Budapest) Kánonjogi doktor. Szentelték: Székesfehérvár, 1929- Pomázon és Budafokon töltött káplánévek után Pécsett tanulmányi felügyelő, majd székesfehérvári hittanár. 1935-től szanatóriumi lelkész Törökbálinton, 1939-től Pilisszentkereszt, 1940-től Kis-Velen­­ce, 1941-től Pilisszántó, 1944-től Mány lelkipásztora. 1948-tól Alcsúton lelkész, majd hantosi admi­nisztrátor. 1950-ben nyugállományba vonult. BOZSIK PÁL (1884, Gyöngyös- 1952, Vác) Egri főegyházmegyés pap, szentelték: 1906.1916-tól Gyön­gyösön plébános, 1922-től nemzetgyűlési képviselő. 1932-től nyugállományban. A fehérvári egyház­megyében telepedett le, Remetekertváros templomépítő lelkésze. A Grősz-per másdorendű vádlottjaként 10 évre ítélik. A váci börtönben halt meg, tisztázatlan körülmények között. BRAUN GYULA (1879, Nagyvejke - 1952, Budakeszi) Szentelték: 1902. Sárkeresztúri, dunabogdányiés budafoki káplánévek után 1910-től Üröm lelkipásztora, 1933-tól esperes. 1938-tól Budakeszi plébáno­sa. 1938-ban préposti címet kapott. BRAUN JOSEPH SJ (1857 - 1947, Pullach) Jezsuita szerzetes 1890-től, filozófiai és teológiai tanár. Mű­vészet- és liturgiatörténész. BUBNICS MIHÁLY (1877, Borostyánkő - 1945. Rozsnyó) Esztergomi főegyházmegyés pappá 1900-ban, püspökké 192 5-ben szentelték. 1908-tól Vágntedence, 1923-tólNagytapolcsány lelkipásztora. 1925-től szcilliumi címzetes püspökként a rozsnyói egyházmegye apostoli kormányzója. 1939-től a reintegrált egyházmegye püspöke. BURJÁN IMRE (1909, Tác - 1990, Székesfehérvár) Teológiai doktor. Szentelték: Székesfehérvár, 1933- Csepelen hitoktató, majd Székesfehérváron hittanár és prefektus. 1938-tól Velence, 1962-től Bodajk lelkipásztora. 1979-től nyugállományban. Címzetes prépost 1966-tól. BÜTTNER FERENC (1890, Budapest - 1972, Székesfehérvár) Szentelték: Róma, 1914. Filozófiai és teo­lógiai doktor. Szemináriumi prefektus és teológiai tanár 1916-18 között, majd tanár 1928-35 és 1950-53 közt is. Káplánkodott Ráckevén és Csepelen, hitoktató és lelkész Székesfehérvár-Búrtelepen 1920-tól. Aulai szolgálatban püspöki titkárként majd irodaigazgatóként 1927-35 között. 1935-43 közt Budafok-Belváros plébánosa. Kitüntetései: pápai kamarás (1929), címzetes apát (1938), kanonok (1943). C, Cs CZIBIK JÓZSEF (1915, Csákvár - 1970, Vászoly) Veszprémi egyházmegyés pap, szentelték: 1940. Önálló plébánosi beosztást sohasem kapott, káplánként és hitoktatóként több helyen szolgált, Csabrendeken 1944-1949 között. 1968-tól betegszabadságon CSÁNYI LÁSZLÓ (1892, Nagykanizsa - 1956, Székesfehérvár) Szentelték: 1918. Káplánéveit Ráckevén, Kálozon, Dunapentelén, Csepelen és Nagyhörcsökön töltötte. 1927-30 között udvari káplán Sárszentmihályon, majd Szigetmonostor, 1933-tól Csór lelkipásztora. 1949-től Vérteskozmán, 1952-től Zámolyon szolgál. Nyugállományban 1955-től. CSIKÓS FERENC CM (1913, Vejte - 1992, Pannonhalma) Szentelték: Budapest, 1940. A lazarista rend­ben 1950-ig: hitoktató Piliscsabán, Nagyváradon, Pilisvörösváron, Csepel-Királyerdőn (1943-48), majd házfőnök Szegeden. A rend feloszlatása után egyházmegyei szolgálatban: káplánkodott Tökölön, Máriaremetén. 1953-62 között Halászteleken lelkész. Majd Máriaremetén, Móron, Budafok-Belváros­­ban, Albertfalván és Csepelen káplán. 1974-től Szigetszentmiklós, 1983-tól Pilisszántó lelkipásztora. Betegszabadságon, majd nyugállományban 1987-től. CSONTHA LÁSZLÓ (1889, Parajd - 1952, Vál) Minorita szerzetes, pappá szentelték: 1915- 1920-ban a fehérvári egyházmegyébe inkardinálva. Káplánévek után 1924-től Besnyő, 1930-tól Vál lelkipásztora. CSÖNGEDY GYULA (1868, Föveny - 1929) Szentelték: 1891. Káplánéveit Isztiméren, Rácalmáson, Etyeken és Adonyban töltötte, 1898-tól haláláig ugyanitt plébános. 1922-től országgyűlési képviselő. CSÚCS ISTVÁN (1874, Dég - 1961, Székesfehérvár) Szentelték: 1898. Válón, Rácalmáson, Perkátán és Székesfehérvárott töltött káplánévek után hittanár Székesfehérvárott. Sukorói plébános, majd 1910-17 közt szemináriumi tanár és spirituális, 1918-ban aligazgató. Ezután a szikszói javítóintézet, majd a váci börtön lelkésze. 1922-31 között Füle plébánosa. 1929-ben címzetes, 1931-ben valóságos kanonoki, 1946-ban címzetes préposti ranggal tüntették ki. 327

Next

/
Oldalképek
Tartalom