Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
II. Dr. Bejczy Gyula püspöki titkár naplója
golkisasszonyokhoz, s így a püspökségben maradok. A pincében alszunk. Az első éjjel csendes. 1945. március 24. Szombat. Fosztogatás mindenfelé. A püspöki palotát már a németek is kifosztották, s most a megmaradt holmit az oroszok viszik el. A kanonoki házakat is kifosztják. Az a benyomásom, hogy Székesfehérváron finomabban bántak a papi intézményekkel. 1945. március 25. Virágvasárnap. Szomorú virágvasárnap. Veszprém képe fájdalmas a magyar szem számára. Minden üzlet és lakás kifosztva. Este három orosz jött a püspökségbe, és mivel nem akartuk őket bevezetni az óvóhelyre, [egyikük] agyon akart lőni minket. Letérdeltetett valamennyiünket, s már azt gondoltam, hogy a berúgott katona agyonlő bennünket, amikor megjelent egy őrjárat és elvitte őket. 1945. március 26. Hétfő. Most már újra a Székesfehérvárra való utazást tervezgetem. Egyelőre nem ajánlják az elindulást. 1945. március 27. Kedd. Még mindig tart a fosztogatás. Ma a veszprémi székesegyházat is kifosztották. Különösen orosz nők vettek részt a fosztogatásban. Sárga és vörös selyemkendőkkel kötötték be a fejüket ezek az orosz hölgyek, s ezeket a ruhadarabokat egyházi ruhák béléséből készítették. 1945- március 28. Szerda. A fosztogatás megszűnt. Már nincs mit. Ma végleg elhatároztam, hogy hazamegyek. Holnap elindulok, még ha gyalog kell is mennem. A püspökségben élvezett testvéri fogadtatásért örökre hálás vagyok. Jó paptestvéreinktől együttlétünk emlékéül névaláírásukat kértem: Dr. Megyesi Schwartz Róbert kanonok, kancellár Dr. Szemes József püspöki titkár, plébános Dr. Kögl Lénárd pp. számvevő Vörös József káplán 1945. március 29. Nagycsütörtök. Reggel hét órakor indulás haza. A veszprémi állomáson túli útelágazáson akad egy orosz teherautó, mely elhoz Székesfehérvárra. Alig két héttel ezelőtt német autón utaztam Veszprémbe, és most orosz kocsival jövök vissza. Milyen gyorsan változik a helyzet. Tegnap még a német ült a nyakunkon, s ma az orosz nehezedik ránk ázsiai szörnyű tömegének minden súlyával. Mennyire igaz, hogy két pogány közt egy hazáért vérzik a magyar ma is. Fél tizenkettő, mire hazaérek. A szemináriumnál találkozom dr. Ürge Antal theol. tanár úrral, aki az utcát söpörgeti. Tőle hallom a megdöbbentő hírt, hogy Bergendy János irodaigazgatót az oroszok agyonlőtték. A hír lesújt, s szinte megtorpanok utamon. Nehezen, aggódva megyek a püspökség felé. Szomorú kép tárul elém. A második orosz megszállás a püspökség teljes pusztulását jelentette. Nem elég, hogy a bevonulást megelőző támadások során bombatalálat érte a palotát a déli szárnyon, s a püspök úr könyvtárszobáját egészen tönkretette, 67
