Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

II. Dr. Bejczy Gyula püspöki titkár naplója

1945. március 15. Csütörtök.

Reggel korán indulok az országútra. Ma nemzeti ünnep van. Nem látszik ez Sopronon. Mindössze egyetlen nemzeti zászlót látok.

Hamarosan kapok egy katonai autót, mely Lövőig elvisz. Innen gyalog megyek Zsiráig, ahol benézek a Zichy kastélyba Wimpffen Viktor gróf úrhoz. Ők éppen ünnepségen vannak. Névjegyen jelzem neki püspök úr helyzetét és megyek tovább Sopronvizen át gyalog. Mikor a falut messze elhagyom, jön egy magyar katonai személyautó s elvisz Kőszegre. Késő délután van már, amikor megérkezünk, mert riadó miatt az országúton kell álldogálnunk. Azonnal sietek a miniszterelnökségre, és Szögi államtitkár úrnak leadom a leveleket. Majd felkeresem dr. Krasznai Jenő tábori püspöki titkárt, s ő vállalta, hogy Beregfy honv. miniszternek és a testőrség parancsnokának szóló leveleket átadja. Egy-két látogatást teszek még, s utána indulok az állomásra. Az estét családi körben töltöm.

Felkeresett Schultz József számvevő úr, aki mint tart. főhadnagy katonai szolgálatot teljesít, és jelenleg Gyöngyösapátiban állomásozik. Sokat beszélgettünk. Ő még hisz abban, hogy ezt a háborút megnyerjük.

1945. március 16. Péntek.

Szombathelyen jártam. Jalsovszky min. tanácsost kerestem fel az egyházmegye papi illetményei miatt. A pénzért Esztergomba kell menni.

Szombathely a bombázástól súlyosan szenvedett. A székesegyház torony-felőli tetőzete beszakadt. Háromszázötven a halottak száma, mert több óvóhely beomlott.

Estefelé gyalog megyek haza, s útközben meglátogatom Herold József plébános urat.

1945. március 17. Szombat.

Indulás vissza Veszprémen át Székesfehérvárra. Délután öt órakor már az Angolkisasszonyok zárdájában vagyok. Fehérvárról igen szomorú híreket kapok. Úgy mondják, hogy a város borzalmas támadásokon esett át. Ma nem indulok tovább, mert katonai körök lebeszélnek erről. Egyébként is Bolyki N. fizetését csak holnap tudom felvenni a pénzügyigazgatóságon.

1945. március 18. Vasárnap.

Egész napom nyugtalanságban telik. Német autó nem vesz fel senkit Fehérvár felé. Ma sem tudok elutazni. Délután megnéztem a várost. A bombázástól aránylag nem sokat szenvedett. Hoss József prelátuskanonokkal találkoztam, akivel beszélgetvén egy körsétát csináltunk. Napközben és este riadó.

1945. március 19. Hétfő

Elutazásom miatt sorban kilincselek a német és a magyar katonai parancsnokságokon. Hiába! Végre a fehérváriak menekülését irányító magyar ezredestől némi ígéretet kapok, hogy esetleg Szabadbattyánig holnap eljutok.

Napközben és este sűrűn váltakozik a riadó. Este félnyolc tájban bombázzák Veszprémet. Messziről ágyúzás hallható.

1945. március 20. Kedd.

Már reggel hét óra után jelentkezem a menekültek ügyeit intéző irodában. A válasz bizonytalan. Kilenc órára térnek vissza.

Az úttesten alig lehet áthaladni a visszavonuló német autók miatt. Úgy hírlik, hogy Mór már elesett. Erősen előrenyomultak az oroszok Várpalota felé. Ezt már lövik is állítólag.

65