Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

II. Dr. Bejczy Gyula püspöki titkár naplója

hangsúlyozva, hogy a nagy püspök nevének ajkunkra vétele nagy és szent kötelesség vállalá­sát jelenti. Nem lehet az ő neve felelőtlen hordó szónokok száján harci eszköz. 1938. június 26. Kápolnásnyéki templomszentelés. Kálvinista volt ez a falu a köztudat szerint; csak mikor mélyebben megnézték vették észre, hogy van itt katolikus is... S a helyen, ahol Vörösmarty született és mely vidéken járt ő, akitől minden magyar sohasem feledvén megtanulja: Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar.19- ...most áll a katolikus templom. Hisszük, hogy ezt mások sem értik félre, hanem segítik ir­tani a gazt a magyar vetésből, hogy minél szebb és vigasztalóbb lehessen kicsi e hazánkban az élet. Mert a katolikus templom is - ha áldást lop le az Égből s hitet ültet el a csüggedő telkekbe - ezt akarja. Mennyire fogadtam, erősen ígértem és őszintén akartam, hogy naplóm írását folytatom. Szándékom ezzel az volt, hogy papírra rögzítsem a gondolatokat s meglátásokat, melyek agyamban s lelkemben a közvetlen közeli környezetben s a távoli nagyvilágban lejátszódó események hatása alatt kelnek. Mégis sok nap kimaradt. Sok esemény nem íródott meg. Ta­lán agyonhajszolt életünk nyugtalansága az oka. Nem tudom. 1939- június 30. Már éjfél is elmúlt, és itt ülök íróasztalomnál. Csak az előbb érkeztem meg két napos kirán­dulásomról. A Völgységbe vitt utam. Arra a vidékre, ahol Vörösmarty járt. Az ő tüzes magyar lelkét ez a táj, a könnyed lendüléssel váltakozó dombok-völgyek is ihlették. Vagy tán ezt a tá­jat járva született meg lelkében a prófétai sóhajtással szörnyű jövőt látó zseni nagy kesergé­­se, a Vén cigány. „Húzd, ki tudja, meddig húzhatod?” Kirándulásom emberileg nézve jól sikerült. Kellemes társaságban jó barátokkal lehettem. Emberekkel, kikkel egy életen át is szívesen járnánk. Séták mezőn, erdőn át. Bonyhád utcáin és Cikón. Élvezni a nyári este csillagos holdvilágos csendjét. Kinek érezni megadatott, az él­vezni tudja ezeket a nagy ajándékokat. De magyar lélekkel sajnos ma nem lehet fájó érzések nélkül a Völgységet járni. Idegen bé­rencek nyugtalanná tették az itt élő svábok lelkületét. Gazdag és jólétben élő nép, s ma meg­tévesztőn az elnyomatásról s vérző sebekről hazudnak legendát idegen pénzért lelkesedő hamis prófétáik. Bauer József bonyhádi plébános és munkatársaik mennyi keserűséggel mondták el a ször­nyű helyzetet, melyet egy erőszakos és külföldi bíztatásra vérszemet kapott kisebbség éret­len és minden becsületet meghazudtoló viselkedése teremtett...20 Nehéz feladat és kemény munka vár azokra, kik idegen nyelvű vidéken állnak őrt a magyarságért, de munkájukat megáldja az Isten. Mi pedig hálásak vagyunk irántuk. 1939- szeptember 1. Ma reggel öt óra után megszólaltak a fegyverek a német-lengyel határon. Mi lesz veled, Eu­rópa? Csakugyan vesztedbe rohansz? Tesz-e csodát az Isten, hogy megmentse hosszú évezre­dek alkotását, a keresztény kultúrát? 19 A kézirat téves központozása a közlésnél javítva. 20 Utalás a Volksbund tevékenységére. 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom