Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)
IV. Plébániák jelentik
dók megvannak. Robotra ca 120 egyént - vegyesen223 [vittek el]. 22-nek kobozták el vagyonát. 2600 P[-t] vittek el templompénztárból. Lisznyay Ferenc plébános Szigetszentmárton Lisznyay Ferenc plébános bővebb jelentése, 1945. július 18. (SzfvPL N0.4567B - 656/1945, kézírásos) A szigetszentmártoni r. k. plébánia hivataltól. 34/945. Tárgy: Jelentés Főtisztelendő Egyházmegyei Hatóság! Míg mindenről kimerítő jelentést nem tehettem, nem óhajtottam írni, de most igen: Múlt év október végétől teljesen el voltunk zárva a világtól, vonatjárás, posta megszűnt, s így senkivel összeköttetésünk nem volt. A sziget honvédséggel volt megtöltve, de mégis gyengén, mert a németek kellő időben kivonultak. November 22-én reggel 5 1/2224 a községünkbe jöttek az orosz megszálló csapatok. Áldozatul esett a plébánia s templom berendezése, ezen időtől kezdve a plébánia állandóan 100-150 ember tartózkodási helye volt. Áldozatul esett hintóm, bútorom, egész baromfi állományom. Hat héten át pincében háltam, mert lakásomban nem volt hely, csak nappal tartózkodhattam a konyhában, áldozatul esett egész zsír, liszt, télre eltett üveges élelmiszerem, ugyancsak egész edény készletem. Elvitték az egész ágybelimet, úgyhogy takarózni sem tudunk. Kaptam két vánkost s egy dunyhát. Karácsony körül nagyon megbetegedtem, úgyhogy csak nagy megerőltetéssel tudtam - de csak vasárnap - misézni. A plébánia hol parancsnokság, hol kórházi helyiség volt. Egyszer, mert rászóltam egy katonára illetlen magaviseleté miatt, tettleg is bántalmazott, de az alezredestől kellő elégtételt kaptam. A templomot betörték és elvittek sok fehérneműt. A miseruhákat részint összetépték, részint elvitték. Két fehér pluvialét: nagyon csodálkozom, hogy a kelyheket meghagyták [sic!]. Elvitték a tabernaculum kulcsot, s így nem tudom, mi van benne: a cibórium benn volt, úgyszintén a monstranda is. Még nem bontottam fel a tabernaculumot, mert nem látok rajta semmiféle nyílást. Összetörték az örökmécsest. Azt hiszem, a tabernaculum tartalma ép és sértetlen. Elvitték a négyágú oltárcsöngettyűt, ezzel a falu felső végén csönge[t]tyűztek (így mesélték az iskolás gyermekek). Szomorú. A megpróbáltatás nehéz napjai jöttek. A legszomorúbb január 28-án állott be, midőn az egész községnek ki kellett hurcolkodni, részint Taksony, Haraszti. Bugyi s még két községben helyezkedtek el. Némi kis ruhát s élelmiszert tudtunk vinni, miután előző estén két malac húsát (előzőleg két hízót, 130-150 kgr) vittek el; az eltávozás 14 napig tartott, mire visszajöhettünk, minden üres volt. Áldozatul esett minden tengerim, búza, rozs, árpa, zap [sic!] - egyszóval megszűnt a megélhetéshez szükséges mód. Tehát nem volt mit ennem, a templomban könyörögtem egy kis liszt s zsírért, de kérésem a pusztában elhangzónak a szava volt, szegények, ahogy tudtak segítettek, a gazdagok - ? A községből 1944. szept. 1. óta nem kaptam átutalást, congrua nov. l-[jé]től elmaradt, ez év április hónaptól visszamenőleg január l-[jé]től havi 201 P-t kapok, ebből kell megélnem. 223 Értsd: férfit és nőt egyaránt. 224 Értsd: fél hatkor. 263
