Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

IV. Plébániák jelentik

egy régi ebédlőszekrény, iratszekrény (az irattár teljesen elpusztult, az anyakönyvek meg­vannak), páncélszekrény, 3 drb. kályha, 6 drb. ajtó, több ablakszárny, wc. csésze, fürdőszoba kályha és az udvarra épített nagy cement vázák. A pincéből elvittek kb. 6 hektó misebort. A plébános bútorzatából csupán roncsok maradtak. Elpusztult, illetve eltűnt 4 drb. ágy betétes­tül, 4 drb. heverő, egy rekamier kerete, 2 drb. szekrény, 6 drb. vánkos, 3 dunyha, néhány női ruhadarab, 2 szoba szőnyege, kézimunka-faliképek, függönyök, főző- és porcelánedények, ez egész éléskamra-készlet (befőttek). Az állatállományból 4 drb. hízott, egy anyasertés, vagy hatvan baromfi; 1 és 1/2 q. búza, 10 q. tengeri, 40 q. szén, 10 q. felvágott fa, vagy 60 drb. bo­rosüveg, ezenfelül asztalok és székek, valamint poharak. Az óvoda épülete szenvedte a legsúlyosabb károkat. Bútorzata néhány most előkerült ki­sebb bútordarabot kivéve teljesen tönkrement. A nyári óvodát teljesen szétszedték. Az épü­letben lévő kápolna oltárát szétrombolták, az oltárban lévő szentsír-corpus-t összetörték, ezenfelül 2 Szűzanya szobrot, egy kis Jézust, 4 drb. feszületet, szent Emerentiát, Gróf Brunswik-szobrot és képeket tettek tönkre. Az épület fa részeit, ajtókat, ablakokat, sőt az aj­tótokokat is elhordták. Az egyik terempadlózatát felszedték, három szoba padlójának köze­pét kiégették. Az ólakat ugyancsak széthordták. Éléskamráját teljesen kifosztották. Fa és szénkészletét elégették. A tetőzetet és a kiégetett szobapadlózatokat a község rendbehozatta, a többi javítás be van ígérve, már gyűjtést is rendeztek! Az óvoda egyenlőre a plébánián nyert elhelyezést és a nővérek is a plébánián laknak. Elpusztult a Leányegyesület könyvtára és bú­torzata is. A kultúrházban a falakon és tetőzeten kívül semmi sem maradt. Elpusztult az ifjúsági könyvtár, a bútorzat, színpad berendezés, kályhák, képek s az ablakok is. A fiúk lelkesedése, a leányok közreműködésével a termet úgy-ahogy rendbehozta, és a leányok már színdarabot is játszottak az épületben. Ez a lelkesedés garanciát nyújt a további újjáépítéshez is. A javadalmi földek: 7 khold templomi, 10 khold plebánosi és 3 khold kántori föld megma­radt, ehhez adtak 10 kholdat a kántornak és 5 kholdat az egyházfinak, amelyekről a „Birtok­levelet” már kiváltottam. A hitélet nézetem szerint nem változott. Inkább közönyösnek mondható. Tomecz József plébános Mór Horváth Szilveszter adminisztrátor jelentése10', 1945. május 15. (SzfvPL No.4543 - 213/1945, gépelt) A MÓRI PLÉBÁNIA TÖRTÉNETE 1944. dec. 23-tól-1945. május 1-ig Mórón az orosz bombázás dec. 23-án kezdődött. Legerősebb volt karácsony éjjelén. Bizto­sak voltunk abban, hogy a megszállás másnap bekövetkezik. És nem következett be. Az oro­szok csak téli szállásra rendezkedtek itt be. Itt Móron csak a külső utcákat - Árki út, Hunyadi utca - szállták meg. Állítólag csak 70 német katona védte Mórt 3 héten keresztül, mikor is egy száz főből álló erősítést kaptak a németek. De erős a hitem, hogy a jó Isten védte meg Mórt, hogy nem télvíz idején történt!ek] a megszállás napjai. 4 hétig1^8 állandóan hullottak az ak- 167 168 167 A felterjesztést kísérő rövid, kézírásos levél így foglalja a történteket össze: „Egyszerűen: borzalmas volt!” 168 Eredetiben „& hétig”. Elütés, a számjegy a korabeli írógép-billenytűzetkiosztások ismeretében való­színűsíthető. 188

Next

/
Oldalképek
Tartalom