Mózessy Gergely (szerk.): Inter Arma 1944–1945. Fegyverek közt - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 2. (Székesfehérvár, 2004)

IV. Plébániák jelentik

Ezen idő alatt majdnem húsvétig a plébánián laktak dr. Belkó Ágoston, budapesti Andrá­­si-úti [sic!] leánygimnáziumi hittanár és Teész Imre, kalocsai egyházmegyei áldozópap. Al­bertfalván lakott még Uxa József, budapesti kereskedelmi iskolai tanár is, akikkel testvéri szeretetben végeztük a nehéz hónapokban a kedves hívek lelkipásztori gondozását. Ez alatt az idő alatt híveink sokat szenvedtek, hiszen több mint 6 hétig állandó háborús front voltunk. Jó lélekkel iparkodtunk enyhíteni [a] nehéz napok szenvedéseit. Templomunkat sok belövés érte, különösen a tetőzetet. Külső ablakai mind betörtek, a belső, üvegfestésű ablakokat már a bombaveszély ideje alatt benyitottuk, és ezáltal az ost­rom okozta károktól majdnem sértetlenül megmenekültek. A plébánia épülete január elején homlokzati belövést kapott, amely a tetőszerkezetet erő­sen megrongálta. Sikerült a kárt kijavíttatni, de alig készültek el a javítási munkálatok, a plé­bániaépület elé esett bomba újból levitte a tető fedőpaláit. Sikerült újból eternitpalát szerezni, s Kindl János tetőfedőmester - kedves hívem - igazán áldozatos munkával végezte a sok belövés és életveszély közepette a helyreállítási munkát segítő munkatársaival együtt. A templom tetőzetét is eternit hullámlemezekkel borította, s ezen munkálatokat teljesen díj­talanul végezte. A templom egyházi ruhái (egy-két alba és kehelytakaró kivételével) mind megvannak. Február hó 2-tól a hónap végéig a plébánia épületében nyert elhelyezést az orosz katona­ság cipész- és szabóműhelye. Elköltözésük után még néhány napig egy híradós és egy tüzér­osztagot szállásoltak be. Március elsejére virradóra a plébániára betörtek. Több holmit elvittek. A templom pénztá­rából kb. 3000 P-t, s saját dolgaimból is több mindent. Az egyházközség 1944. évi számadása­it sehol sem találom. A plébánia iroda egyéb dolgai épségben megvannak. Sok nehéz és szomorú dolog történt ezen idő alatt, amelyekről csak élőszóval lehetne be­szélni. Lelkipásztori működésem alatt eddig sohasem éreztem annyira a zsoltáros szavainak igazságát, mint ezekben a nehéz időkben: „...quoniam confirmata est super nos misericordia eius et veritas Domini manet aeternum”.102 Alázatos lélekkel adok hálát a gondviselő jó Istennek minden megpróbáltatásért és szen­vedésért, kérve kegyelmét, hogy fordítsa ezen nehéz idők tapasztalatait híveim és saját lel­kem javára. Érd kivételével még február hónapban gyalog végiglátogattam a kerületet, és úgy láttam, hogy ez paptestvéreimnek igen jól esett. Március és április hónapokban Szabó Balázs premontrei tanár lakott a plébánián, mivel ezen idő alatt a premontrei gimnázium az albertfalvai állami népiskolában volt elhelyezve. Húsvét előtt a középiskolai diákoknak dr. Belkó Ágoston, a felnőtteknek Palágyi Sándor budafoki hittanár tartott lelkigyakorlatot. Június hó folyamán dr. Mezgár Lajos, budafoki plébános egy héten keresztül minden nap alapvető világnézeti előadásokat tartott az összes híveknek. A gyermekek elsőáldozását is megtartottuk. A gyermekekkel a szülők is nagy számmal ál­doztak, és a közös reggelinél együtt örvendeztek gyermekeikkel. Templomunk épületét iparkodtunk teljesen rendbehozni, ebben a munkában a hívek megértő, segítő készséggel állanak lelkipásztoruk mellett. Nagyon szomorú, hogy világi elnököm, dr. Borsai János, aki mint katona teljesített szolgá­latot, még mindig nem adott életjelt magáról. Sokat imádkozunk és szentmisét ajánlunk fel érette, hogy a jó Isten vezérelje vissza őt otthonába szerettei közé, s az egyházközség életé­ben tovább folytathassa lelkes, áldozatos, igazi apostoli munkásságát. Ifjaink egy része távol az otthontól. Az itthon lévők nagyobb része középiskolai tanuló. Kis és nagy diákjaink kedvesek, buzgón járnak templomba. A kedves szülők is megértéssel van­102 Zsolt 117,2. „Mert kegyelme hathatósan működik bennünk, és hűsége megmarad örökké.” - latin. 102

Next

/
Oldalképek
Tartalom