Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
A DIKTATÚRA NYOMÁSA ALATT
már előbb Rudasék 1000 - forinttal felemelték, az előadónak egy szobát rendeztek be (az irodaigazgatóit), vettek egy drága rádiót az Egyházmegye számlájára, derüre-borúra használták az autót, amely végül egy egri útjuk alkalmával összeütközött egy kocsival. Amikor főleg ez utóbbi miatt panaszt emeltem Kossá elnöknél, azt felelte:- Úgy kell, minek adja oda az autót az előadóknak. Megmondtam már, hogy az előadók nem használhatják a püspöki autót. Ezt megjegyeztem magamnak, s az én autómat - amely a nevemen is szerepel, és magam fizettem ki - sem előadó, sem aulista nem használhatja. Egyházügyi előadók Horváth István nevű előadó egy neveletlen kocsis volt. Hosszú kaftánszerű kabátban, csizmával és sapkával járt, azt az irodában sem vette le. Ha bejött az irodába nem köszönt, és olyan durva káromkodó volt, hogy annak elviseléséhez gyomor kellett. Velem is nagy hangon kezdett beszélni, mire én épp oly hangon feleltem neki vissza. Erre ő megjegyezte, hogy nem tartom tiszteletben az államhatalmat, hogy ilyen hangon beszélek vele.- Csak úgy beszélek - feleltem -, ahogyan maga beszél velem. Erre észbekapott és csendesebb lett. Sokat tárgyalt a papokkal - akkor még nem békepapokkal - Potyondyval, Hajóssal, Mórásszal, Varga Lajossal és Tökölyivel. Főleg Hajós került erősen az Egyházmegyei Hatósággal szembe, az a Hajós, aki a front alatt a legádázabb angol-amerikai barát volt, s hangosan korpoltálta híreit. A bepanaszolt papokat behívattam magamhoz és Horváth és Tökölyi előtt kihallgattam őket. A legtöbb ügyesen kivágta magát, és Horváth s Tökölyi visszakozott a vádakkal. Az tény, hogy Horváth István előadó minden durvasága és gorombasága mellett igazságszerető ember volt. Tragédiája az volt, hogy a maroshegyi templomban egy szombat délután a gyónásra várakozó fiúkat elkergette, a kóruson énekpróbát tartó gyerekek nevét felírta és az igazgatónővel - egykor nagy kongreganista, most hangos kommunista - és a gyerekekkel megígértette, hogy többé nem mennek énekre. S mindezt feltett sapkával. Viselkedése már az AEH-nak is sok volt, és kérésemre felmentette. Helyette Molnár Gusztáv, akkor képviselőt, azelőtt uradalmi gépészt küldték hozzánk előadónak. Molnár Gusztáv műveltebb, jobb modorú ember volt - de rendkívül gyanakvó és elfogult, főleg a papsággal szemben. Mindent rejtegetni kellett előle, mert minden gyanús volt neki. Ebben az időben folytak a békekölcsön-jegyzések. Tökölyi egyszer megsúgta neki, hogy a gazdasági gyűlésen hallotta, hogy a Vízivárosban, a Vasútvidéken, Pusztaszabolcson, Alapon nagyobb pénzkészletek vannak. Rögtön kérte az autót, hogy neki sürgősen körül kell járni néhány plébániát. Nem adtam oda az autót. Ekkor máshonnan szerzett. Hosszú orral jött vissza, mert kézpénz 95
