Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)
A SZÉKESFEHÉRVÁRI EGYHÁZMEGYE ÉLÉN
meg a telket, és felépült Dobosi Ferenc lelkes vezetésével a templom. Eleinte nem volt előkelő hely, de ma már szép padokkal nagyon kedves kis temploma a Velence-tóparti kerületnek. A sok kudarcnak eredménye végeredményben az lett, hogy Gárdonyban is, Kápolnásnyéken is katolikusok is kerültek a községi képviselőtestületekbe, hasonlóképpen Szigetszentmiklóson is. Nagylók Hunyadi Ferenc gróf birtoka volt. Egy ritka tehetségű tanítónő működött itt, Csaja Jovanica, aki olyan színelőadásokat rendezett, hogy amikor egyszer a gróf feleségével ellátogatott az iskolába, bámulatba ejtette vele mindnyájunkat. Egy derék jószágigazgató volt ott, Tardi János és jóságos felesége, akik egy uradalmi épületet átengedtek kápolnának és lelkészlakásnak. Itt kezdődött meg a lelkészség működése. Igen ám, de Nagylók telepes község lett, egyesült Szilfamajorral, Gardamajorral és Nagylókpusztával. Mindenki kapott telket, kapott - ha kért - kölcsönt házépítésre, és egymásután nyíltak meg a nagy széles utcák az új házakkal. Ide már kellett templomot is építeni. Szegény Mézes József lelkész is igényelt házhelyet, s fel is építette a plébániát. Templomot azonban sajnos a telep maga erejéből nem tudott építeni. így az Egyházmegye építette fel a templomot, melyhez az Állami Egyházügyi Hivatal is csak évek múlva adott engedélyt, s a gyémántmise alkalmából a templomot a nagylóki egyházközségnek ajándékoztuk. Nagyhörcsök is ilyen telepes hely, valamikor Zichy György gróf kedves birtoka, kápolnával, szerzetes nővérekkel: ahogy azt nagynénjétől, Zichy Gabriella grófnőtől örökölte. A kastélyt teljesen lerombolták, a felhasználható anyagot az építésre felhasználták, és nagyon szegényesen tengődtek eleinte. Mellette feküdt Hatvanpuszta, egyházmegyém egyik legjobban prosperáló birtoka. Mikor először látogattam el ide, az a hír járta, hogy P. Zsíros jezsuita atya74 a misszió alkalmával kintjárt és gyóntatott, így nem vártunk komoly munkát. A pusztának volt egy gyönyörű temploma, de az csak a birtokos Sávozd Richárd fia emlékének szólt, aki öngyilkos lett. Csak halála évfordulóján volt benne gyászmise. Mi az iskolában gyóntattunk, és ott is miséztünk. Mekkora volt a meglepetésünk, amikor egymásután jöttek 20-25-30 éve nem gyónók! Kiderült, hogy a juhászok, kanászok, pásztorok és egyéb igen illatos emberek gyóntak, akiknek a földbirtokos parancsba adta, hogy meg kell gyónniuk, aznap kivételesen nem viszik ki a legelőre az állatokat. Egyébként egész évben az állatokkal együtt a legelőkön élnek. A földbirtokos maga nem gyónt - de a fia, egy igen kedves, okos fiú igen. Ez az uradalom a legrendesebb uradalom volt. Itt a cselédség is jó, rendes ruhában járt, s látszott rajtuk a jólét. Sajnos az apa is, a fia is öngyilkos lett. Nagyhörcsököt később a Hatvanpusztából lett Sárhatvannal egyesítették, s oda a szép kis templom mellé épített Maróthi Zoltán lelkész Ágnes nevű 74 Páter Zsíros Ferenc. 66
