Mózessy Gergely (szerk.): Shvoy Lajos: Önéletrajz - Források a Székesfehérvári Egyházmegye Történetéből 1. (Székesfehérvár, 2002)

A REGNUM MARIANUM

lakását. „Az nem fontos, tudja azt a jó Isten.” Nagy ünnepi hangversenyt rendezett a Százas Hölgybizottság, amely külön e célra alakult, melyen az ünnepi beszédet Berzeviczy Albert, a MTA elnöke mondta.

1926. július 8-án a Székesfőváros elfogadja Kotsis Iván tanár tervét, és az építési engedélyt megadja. Időközben a templom telkén próbafúrásokat végeztek, és akkor derült ki, hogy 5 méter mélységben 2 méter széles tőzegréteg húzódik meg, elszenesedett növények maradéka, annak az időnek emléke, amikor még a vidéket is beltenger borította... A próbafúrások megállapítása szerint kb. 700 vasbeton pilótát30 kell a földbe beverni, hogy az elbírja a nagy súlyt, amit a templom jelent. Rövidesen megjelent egy német társaság, és elkezdte egy elmés szerkezettel a pilótákat a földbe verni. Heteken át folyt a munka. Minden pilótáról grafikont készítettek, hogy mily gyorsan és milyen mélyen ment be a földbe, s ebből állapították meg a föld keménységét. A nagyszerű munkát Csemoch János bíboros, hercegprímás is végignézte, s nagyon örült, hogy ennyire haladt a munka.

1926. július 11-én, a plébános ezüstmiséjével kapcsolatban volt az első kapavágás ünnepe. A gyönyörűen feldíszített és zászlókkal ékes helyen magasan állt az ezüstmisés oltár, s körülötte a Regnum híveinek sok ezres tömege. Vass József dr., az egyházközség nagy jótevője mondta az ünnepi beszédet Krisztus papjáról. Főleg a Csikágó népének beszélt, ami magával ragadta a híveket. A szentmise után a plébános közös áldást adott, s megkezdődött a kapavágás. Először Albrecht királyi főherceg, a templomépítés díszelnöke, utána Sipőcz Jenő polgármester, Vass József miniszter, Breyer István Őeminenciája nevében és megbízásából, Buzáth János alpolgármester, Scitovszky Béla belügyminiszter, az építőbizottság elnöke, Skerlecz Iván báró, a másik elnök és a hívek beláthatatlan serege. 125 milliót gyűjtöttek ez alkalomból a hívek.

Végre 1926. augusztus 11-én megindult a munka. Dávid János és Fia építési vállalkozó kapott megbízatást, s Kotsis Iván tanár vezetésével folyt az építés. Az építést részletekben adták ki. Első rész az alagsor volt. Ide került az ünnepi nagy terem 500 ülőhellyel, a Szociális Bizottság, a Férfi Liga, a Leánykor, a Szent Őrangyal Otthon helyiségei, s egy nagy ülésterem. Az első rész költsége 143.887,17 pengőbe került. Ennek befejezésével a munkások prémiumot kaptak a költségvetésből megtakarított összegből, s egy jó villásreggelit. A második rész volt az oldalfalak fölhúzása téglából, s azok kővel borítása. Ez 340.489,30 pengőbe került. Érdekes volt: a kőfaragók először a Marseilles fütyülésével fogadtak köszönés helyett. Beszervezett munkások voltak. De mikor kezdett kialakulni a munka, s látták a hatalmas kőfalat, szépen köszöntek, sőt „Dicsértessék!”-kel is köszöntek. Mikor már a földből kezdett kialakulni a templom, vasámaponkint a nagymise után kivonult a hívők serege, s ott hallgatta Kotsis Iván magyará30 Értsd: pillért.

37